2023.08.19. 19:55
Nem igazán éri meg füllenteni rendőrség, más hatóság előtt
Bolonddá tettem az asszonyt és a rendőrséget – legalábbis ezt gondolta és hitte az egyébként büntetlen előéletű férj, aki, mint azt az előző héten megírtuk, tavaly év elején csöppent bele terheltként egy büntetőeljárásba. Félrevezette a hatóságot, amiért felelősségre vonták, s persze a nejétől is megkapta a magáét. Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűntények két válfaját, a hatóság félrevezetését és a hamis tanúzást vizsgáljuk az alábbiakban.
Hatóságok előtt okosabb dolog igazat mondani, különben jöhet az eljárás (Illusztráció)
Forrás: Shutterstock
Az elmúlt fél évtizedet figyelembe véve évente szűkebb hazánkban egy és öt között van a hatóság félrevezetése elnevezésű bűntény miatt indult büntetőjogi procedúrák száma. Ez a deliktum az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények sorába tartozik.
A bevezetőben említett ügyben az 54 éves férfi a barátnőjének adta oda a bankkártyáját, hogy használja nyugodtan. A hölgy pár hónap alatt el is költötte az azon lévő csaknem kétmillió forintot. Persze, az uraság felesége mit sem tudott a szívességről, s pénzt kért a párjától. A házastárs azt hazudta neki, hogy valószínűleg visszaéltek a kártyájával, ezért mínuszos az egyenlege.
Eddig még házas felek közti nem szép füllentés lett volna a dolog. Ám, hogy a bankkártyán lévő összeg eltűnésének okát titkolja, emberünk feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás viszont hamar kiderítette, mi is történt valójában. A főszereplő tanúkénti meghallgatásakor fel is fedte az igazat. Így egycsapásra gyanúsított lett, hatóság félrevezetése okán.
Az Egri Járási Ügyészség – mivel a terhelt korábban még nem volt büntetve – nem emelt vádat ellene, hanem a büntetőeljárást egy évre feltételesen felfüggesztette. Az más kérdés, mit hallgathatott a férfi otthon…
A hasonló roppant kínos helyzetek elkerülése érdekében nem árt tudni, hogy efféle ártatlannak gondolt tettek a hazai büntetőjogi kódex Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények című XXVI. fejezetében szabályozott bűntények. A Büntető törvénykönyv (Btk.) 271. szakasza tartalmazza a hatóság félrevezetésének törvényi tényállását. Ennek értelmében a büntetendő vétségért két évig terjedő szabadságvesztést kaphat, aki valamely hatóságnál általa is tudottan büntetőeljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentést tesz. Ha hatóságnál, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési vagy fegyelmi procedúra alapjának tekinthető jelzéssel él, akkor akár egy évet is kaphat.
Nem igazán célravezető tehát felelőtlenül az igazságot nélkülöző feljelentéseket írogatni, hatóságok előtt valótlanságokat fecsegni.
A Btk. 272. és 275. szakaszaiban rendezett hamis tanúzás sem éri meg annak, aki ilyesmire vetemedne. A törvény szerint az valósítja meg ezt a bűntényt, aki tanúként hatóság előtt valamely ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. Ez érvényes a hamis szakvéleményt adó szakértőre, a hamis felvilágosítást nyújtó szaktanácsadóra, a hamisan fordító tolmácsra, s arra is, aki büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot, tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
Ha valaki e deliktumot büntetőügyben követi el, az bűntettért egytől öt évig kerülhet rács mögé. Ha életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő bűnügyben tanúskodik hamisan, a szankció kettőtől nyolc esztendeig terjedhet. Polgári ügyben a hamis tanúvallomást tevőt három évre is elítélheti a bíróság, de ha különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek a polgári per tárgya, akkor egytől öt évig kerülhet fegyintézetbe.
Dr. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd tanulmánya arról is szól, hogy mi a hamis tanúzás bűntény jogi tárgya. Nem más, mint a hatósági eljárások zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, az, hogy az igazságszolgáltatás során eljáró hatóságok megalapozott és igazságos határozatokat hozhassanak. Aki gondatlanságból követi el a hamis tanúzást, annak a büntetése vétségéért egy év szabadságvesztés lehet. A gondatlanság, ha az illető előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy azokat azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
Kötelezettségek, tilalom, mentesség
A büntetőeljárási előírások szerint, akit tanúként megidéztek, köteles az őt idéző hatóság előtt megjelenni azokon a helyszíni kihallgatásokon, bizonyítási kísérleteken, felismerésre bemutatásokon, szembesítéseken, amelyekre megidézték. A legfontosabb a vallomástételi kötelezettsége. Ez alól csak akkor mentesül, ha tanúzási tilalom áll fenn, amikor nem hallgatható ki. Mentességi ok esetén saját belátása szerint dönthet, tesz-e vallomást vagy sem. Ha a tanút a tilalom, illetve a fennálló mentességi ok ellenére hallgatják ki, vallomását nem lehet bizonyítékként felhasználni. A tanú köteles a különféle eljárási cselekményeknél közreműködni, szakértői vizsgálat során szakértői vizsgálatnak, beavatkozásnak magát alávetni, de műtétre nem kötelezhető. Részt kell vennie a helyszíni kihallgatáson, bizonyítási kísérleten, felismerésre bemutatáson, szembesítésen. Poligráfos, azaz hazugságvizsgálatra nem kötelezhető, az csak akkor végezhető, ha ahhoz hozzájárult.
Van, aki e bűntény miatt nem büntethető. Így az, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt. A szankció korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.
S akkor lássunk példát egy régebbi ügy felidézésével! Csalás, közokirat-hamisítás minősített esetein túl hamis tanúzás bűntettéért is kellett felelnie dr. O. G. ügyvédnek, akit az Egri Járásbíróság 2018-ban két év és két hónap börtönbüntetéssel sújtott. Mellékbüntetésül hat esztendőre eltiltotta az ügyvédi foglalkozástól, három évre a közügyek gyakorlásától. Két év börtön- és 10 millió forint pénzbüntetést kapott ugyanebben az ügyben K. B., a hírek szerint a Mexikóban szökésben lévő egri D. P. felesége.
Az elítéltek a bíróság indokolása értelmében segítettek D. P.-nek abban, hogy a fiától a korábban rá átruházott családi borászat ingatlanait visszaszerezze. Dr. O. G. a nej közreműködésével valótlan tartalmú adásvételi megállapodásokat módosító szerződéseket készített és ellenjegyzett, ám azokat nem az apa gyermeke írta alá, hanem egy T. Z. Sz. nevű férfi. Az ügyvéd 2015-ben D. P. tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében benyújtotta a földhivatalhoz a hamis szerződéseket, de azokban nem szerepelt az ingatlanok pontos megjelölése, ezért a földhivatal a változásbejegyzési kérelmet jogerősen elutasította. A csalással okozni kívánt kár több mint 140 millió forint volt.
A feleség a hamis tanúzás deliktumot bűnsegédként követte el. Mindkettejük esetében a döntés első fokon jogerőre emelkedett.
A tanúk csoportosítása eljárásban
A Wikipédia definíciója így szól: a tanú az a személy, aki az általa észlelt múltbeli tényekről tesz vallomást bíróság vagy más hatóság előtt. A szakirodalom szerint tanúként az hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet, s a vallomásával elősegítheti a bizonyítást. Ezért bárkit bevonhatnak, megnevezhetnek tanúként, aki az adott helyzetről rendelkezik érzékelési készséggel, s tud kommunikálni. Lehet közvetlen tanú, például szem- és fültanú, mások elmondását előadó közvetett, továbbá érdekelt vagy érdektelen tanú. Ismert az adott cselekményt elsőként észlelő felfedező tanú, s a sértett is meghallgatható tanúként. Csoportosíthatók a vallomásuk igazságtartalma alapján is: objektív oldalról az általuk közölt tények lehetnek hamisak vagy igazak. Szubjektív szempontból a tanú igazat akar és/vagy tud mondani, vagy nem akarja a valós tényeket közölni. Utóbbinak számos oka lehet, például: megfélemlítették, lefizették, gyűlöletet érez, egyéb érdeke fűződik hozzá.
