2023.09.11. 13:55
Dollármilliókkal kecsegtetik a csalók a Heol munkatársát, egyelőre nem dőlt be nekik
Munkatársunk először 1994-ben találkozott az internettel egy lapszerkesztőségben. Emlékei szerint a Holdról a Holdon készült fénykép felvételeket nézegették a kollégákkal, majd az egri Dobó teret. Akkoriban a mobiltelefont – suhogós nadrágban lévő "vállalkozóknak" volt ilyen – bunkofonnak titulálták. Azóta a net mindenre alkalmassá vált, különösen pedig a csalások legélénkebb terepe lett. Érdemes ezért tanulmányozni például azt az üzenetet, amit kollégánk kapott immár harmadik alkalommal.
Portálunk munkatársa már harmadszor részesül abban a "megtiszteltetésben", hogy – minden esetben egy ismeretlen, magát töröknek kiadó nőtől – szinte szó szerint azonos üzenetet kap:
"Szia Sike Sándor!
Nyelvfordítóval írok neked. Kerestem valakit ezzel a vezetéknévvel, Sike. így amikor megláttam a profilodat a Facebookon, úgy döntöttem, hogy hozzáadlak és megírom neked ezt az üzenetet, hogy megtudd, hogyan segíthetünk egymásnak a legjobban. Özlemek Füsun Tümsavaş vagyok, az ISBANKASI banki tisztviselője Isztambulban, Törökországban. Azt hiszem, Isten azt kívánja, hogy most találkozzam veled. Egy fontos üzleti megbeszélésem van, amelyet szeretnék megosztani Önnel, és úgy gondolom, hogy érdekelni fogja Önt, mivel ez összefügg az Ön vezetéknevével/állampolgárságával, és hasznot húz belőle.
Egy néhai Mr. Adrian Sike, az Ön országának állampolgára, aki itt Isztambulban az aranyüzletágban tevékenykedett, 2007-ben 108 naptári hónapra lekötött betétet tartott a bankomnál, 9 500 000 USD (kilencmillió ötszáz amerikai dollár) értékben. A letét befizetésének határideje tavaly volt. Adrian Sike a 2020. április 30-i COVID-19 pandémia halálos áldozatai között volt a törökországi Ankara tartományban.
A bankvezetésem még nem tudott a haláláról, én tudtam erről, mert én voltam a számlavezetője. A számla megnyitásakor nem említette a következő rokonokat/örökösöket, nem volt házas, és nem találtak hozzátartozót sem. Múlt héten a banki vezetőségem megbeszélést tartott a bankellenőrzés céljából, hogy feljegyezzék az alvó és elhagyott betétszámlákat. Tudom, hogy ez meg fog történni, és ezért keresem a megoldást a helyzet kezelésére, mert ha a bankigazgatóm véletlenül felfedezi a halálát, a bank átirányítja a pénzeszközöket a vezető igazgatóik számára. Szóval nem akarom, hogy ilyesmi történjen. Ezért örültem, amikor megláttam az adataidat.
Most arra kérem az együttműködését, hogy Önt a következő rokonként/a számla örököseként mutassam be, mivel azonos vezetékneve és állampolgársága van, mint ő, és a banki központom az én segítségemmel kiadja Önnek a számlát. Nincs kockázat; a tranzakciót olyan törvényes megállapodás alapján hajtják végre, amely megvédi Önt a jogsértéstől. Jobb, ha követeljük a pénzt, mint hagyjuk, hogy a bankigazgatók eltereljék és megosszák egymás között. Nem vagyok kapzsi ember, ezért azt javaslom, hogy osszuk meg az alapokat, 50/50%-ban Ön és én..."
A csalásnak ezt a típusát jól ismerő szakemberek szerint az így megkeresettek 15-20 százaléka ugrik a "lehetőségre". Ennek egyszerű lélektani oka, hogy nem kérnek az üzenetben semmiféle beugró összeget, a közel ötmillió dollárnyi ingyen pénz pedig nagy csáberő. Akiket sikerült megtéveszteni, azok viszont számolhatnak azzal, hogy később a személyes adataik megadására is szükség lesz a tranzakcióhoz, majd apránként kellenek az ügyintézési pénzek is.
– Azt tudom javasolni mindenkinek, akiket váratlanul hasonló "szerencse" él, hogy töröljék az üzenetet és tiltsák le a küldőjét – fogalmazott Barna Gábor internetes biztonsági szakértő.
Az ilyen ügyekre egyébként már a rendőrség is egyre nagyobb figyelmet fordít. Nem véletlen ezért, hogy például a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság prevenciós oldalt működtet a Facebookon. Itt egyebek között a legfrissebb közlések között is található olyan felhívás, ami arra figyelmeztet, hogy az internetes csalók gyakran adják ki magukat banki alkalmazottaknak, akik sürgető ügyekkel próbálják meg átverni a megkeresetteket. A lehetséges védekezéssel kapcsolatban pedig segítségként a www.kiberpajzs.hu weboldalt ajánlják.
Ugyancsak a HVMRFK jelzett Facebook oldalán figyelmeztetnek a nem e-mailben, hanem SMS-ben érkező megkeresésekre is. Itt azt a figyelmeztetést olvashatjuk, hogy a csalók ebben az esetben arra alapoznak, hogy minden linket és csatolmányt kérdés nélkül, óvatlanul megnyitunk. Ez a megállapítás figyelmeztetés is egyben, hogy legyünk körültekintőek.
Egy másik figyelmeztetésük arra int, hogy óvatosan kattintson mindenki, mert a kiberbűnözők kedvenc területe az online piactér. A bűnözők módszere, hogy az E-kereskedelmi platformon kívüli elérhetőséget kérnek, majd az adásvétel véglegesítéséhez E-mailben, SMS-ben, vagy egyéb üzenetküldő alkalmazáson keresztül linket küldenek a banki oldalnak, vagy csomagküldő oldalnak álcázott hamis oldalon pedig ellopják a sértett által begépelt adatokat.
- Soha ne nyissa meg a bank webhelyét e-mailben található hivatkozásra kattintva! – figyelmeztet a rendőrség.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás Shutterstock.)