2023.11.05. 15:25
A csányi játszótéri tragédia tanulsága: a gondatlanság is komoly bajt okozhat
Négy esztendő után a közelmúltban emelt vádat a Hatvani Járási Ügyészség a csányi óvodai tragédia ügyében, amint arról nemrég lapunkban is beszámoltunk. Még 2019-ben egy hatéves kislány vesztette életét, miután rádőlt egy mászóka. A vádhatóság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja a falu volt polgármesterét és a volt óvodavezetőt. A bűncselekmény jogi hátterét világítjuk meg több példával illusztrálva.
A csányi tragédia helyszíne
Forrás: Magyarország Ügyészsége
Csány óvodájának udvarán fából készült játékokat helyeztek el játszótérként, köztük volt egy mászóka is. Még 2011-ben műszaki vizsgálat során megállapították, hogy az a játék balesetveszélyes. Az akkor született határozat alapján az üzemeltető, a polgármester kötelessége lett volna megjavíttatni, vagy elbontatni. Ez azonban nem történt meg. Helyette 2013 nyarán a mászókát csupán áthelyezték, a stabilitását biztosító létráját eltávolították. Az eszközt két földbe ásott fenyőgerenda tartotta, amelyek azonban időközben elkorhadtak.
Négy éve, 2019. szeptember 26-án megtörtént a baj. Három óvodás egyszerre mászott fel a mászókára, amely 80 kilós tömegével rájuk zuhant. Ketten könnyebben megsérültek, de sajnos egy kislány fejét eltalálta a keresztgerenda, s a gyermek belehalt a sérüléseibe. A Hatvani Járási Ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja a munkaköri kötelességét súlyosan és hosszú időn át elmulasztó volt polgármestert és a volt óvodavezetőt. Arra tett a vádiratában mértékes indítványt, hogy az előkészítő ülésen – beismerésük esetén – a bíróság mindkettőjükkel szemben másfél év, végrehajtásában két és fél esztendei próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, emellett kétmillió, illetve egymillió 250 ezer forint pénzbüntetést szabjon ki, s az óvónőt két évre tiltsa el a foglalkozásától.
A hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények című XV. fejezetében, a 165. szakaszában rendelkezik erről a deliktumról. A szabályozás szerint ezt a bűntényt az valósítja meg, aki megszeg valamilyen foglalkozási szabályt, s ezzel más vagy mások életét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, illetve nekik sérülést okoz. Ez vétség, amiért alapesetben jogerős ítélettel egy évre juttatható rács mögé az elkövető. A jogszabály arra is kitér, hogy a vétséget három évig tartó szabadságvesztés-büntetés követheti, ha a bűntény tettese cselekedetével maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget idéz elő. Ha pedig valakinek a halálát okozza, akkor a büntetési tétel egytől öt esztendőig terjedhet.
Emiatt bűncselekmény miatt indított nyomozást a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság, amikor 2017 februárjában tisztázatlan körülmények között egymásnak csapódott a visontai 3-as számú bányaterületen két munkagép. A kotrógép maga alá gyűrte a másik eszközt, amelynek a 64 éves vezetője életét vesztette.
A korábbi években a kimutatások szerint Heves vármegyében több más munkahelyi baleset okán nyomozott a bűnüldöző hatóság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés címén. Markaz külterületén például fakitermelés közben szenvedett egy dolgozó olyan fejsérülést, amibe a kórházba szállítása után belehalt. Egy másik településen a sírköves telephelyén a leboruló márványlap ütött agyon egy munkást.
Az iménti esetek emberi gondatlanság következményei voltak. Mint ahogy az is gondatlanság, ha valaki a foglalkozása gyakorlása során a jogellenes tettével kettőnél több ember halálát okozza, netán halálos tömegszerencsétlenség előidézőjévé válik. A szankció ekkor azonban a törvény alapján már kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
Egészen más elbírálásra számíthat az, aki valamely foglalkozás körében a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. Ez a cselekmény büntetőjogi szempontból már bűntettnek minősül, s a legsúlyosabbnak ítélt esetben akár öttől tíz évig is fegyintézetbe kerülhet az elkövető jogerős bírósági döntés nyomán.
Nem árt tudni egyébként, hogy a Btk. rendelkezése értelmében foglalkozási szabálynak számít a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó előírás is. A büntetőjogi törvény az ebben a paragrafusában részletezett előírásokkal is igyekszik elejét venni a munkavégzés során előforduló jogsértéseknek.
Szűkebb hazánkban, a BM Statisztika Osztályának kimutatása szerint, nem túl magas a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntények száma, az viszont jól látható a fotónkban mellékelt infografikán szereplő adatokból, hogy tavaly és idén a korábbi évekhez képest jócskán nőtt.
Bűntény-e, ha nem adnak védősisakot a munkásoknak
Dr. Konkoly Thege László, a Heves Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője a lapunknak kifejtette, hogy a munkavédelmi szabályok megszegése önmagában nem bűncselekmény. Ezen szabályszegés miatt vádemelésre nem kerül sor, az ilyen „szimpla” jogsértés esetén az illetékes közigazgatási (munkavédelmi) hatóság jár el. Például nem bűntény, ha egy építkezésen a vállalkozó nem biztosít védőfelszerelést – védősisakot – a munkásoknak, de az már igen, ha emiatt valamelyikük testi épsége közvetlen veszélybe kerül, vagy az illető súlyos, netán halálos sérülést szenved.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult büntetőeljárások száma Heves vármegyében
2019 3
2020 4
2021 7
2022 12
2023 I-X. hónap 11
(Forrás: BM Statisztikai Osztály)
