„Cigány fajtájuk” lelövésével fenyegetett buszon lányokat

Az idei március 15-i ünnepségeken – alig pár nappal az idei választások kiírását követően – máris előfordultak olyan esetek, amikor egyesek másokat inzultáltak, támadtak meg szóban és olykor tettlegesen is csak azért, mert más nézeteket vallanak, másban hisznek, mint ők. A bíróság alaposan megvizsgálja az ilyen eseteket.

Az ilyen cselekedetek büntethetőségéről rendelkezik a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények című XXI. fejezetében. Azon belül is a 215. szakaszban, amely a lelkiismereti és vallásszabadság megsértéséről szól. 

A jogszabály rendelkezése alapján az igazságszolgáltatásban részt vevő hatóságok járnak el azokkal szemben, akik bármiképpen korlátoznak mást lelkiismereti szabadságában, illetve akadályoznak a vallásának szabad gyakorlásában. Mindkét forma feltétele, hogy a tettes ezt erőszakkal vagy fenyegetéssel tegye. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy ekkor bűntettet valósít meg, amiért három évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Ilyen deliktum miatt egyébként az elmúlt fél évtizedben hazánkban nem indítottak büntetőjogi procedúrát. 

Valamivel több munkát adott öt esztendő alatt a hatóságoknak a Btk. 216. szakaszában részletesen szabályozott, közösség tagja elleni erőszak elnevezésű bűntény. Országosan 18 és 26 között mozgott az ilyen ügyekben folytatott nyomozások száma. Szűkebb hazánkban 2023-ban két esetet jegyeztek fel, 2020-ban négyet, a többi évben nem kellett e deliktum körülményeinek feltárásával foglalkozni. 

Emlékezetes volt az a történet, amelyben az Egri Járási Ügyészség tavaly májusban emelt vádat közösség tagja elleni erőszak bűntette, illetve annak kísérlete címén egy vármegyénkbeli településen lakó férfi ellen. „Le foglak lőni titeket, büdös cigányok” – ordította az illető 2019. február 22-én az Egerből egy észak-hevesi községbe tartó menetrend szerint közlekedő autóbuszon. Az utolsó üléssoron utazott. Előtte ült két középiskolás lány, akik unalmukban a tabletjükön szelfit készítettek magukról. A vádlott rájuk kiabált, hogy fejezzék be, különben lelövi a „cigány fajtájukat”, ha az ő arca is rákerül a képre. 

A táskájából előkapott egy forgótáras gáz-riasztó fegyvert, amit viselési engedély nélkül hordott magával. Lőszerei is voltak. Az éles lőfegyverhez hasonló pisztolyt ráfogta az egyik megszeppent lányra. Ő mutatta ugyan, hogy a terhelt egyik fotón sem szerepel, de a dühöngő a lőeszközt felemelve továbbra is azt követelte a tiniktől, hogy töröljék ki a tabletből a képeket. Az etnikai hovatartozásukat emlegetve szidta, fenyegette őket. Végül a sértettek előresiettek az utastérben, és később leszálltak a járműről. 

A vádhatóság arra tett indítványt, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen elismeri a bűnösségét, akkor a bíróság felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki rá, ítélje őt pénzbüntetésre, valamint kobozza el tőle a riasztófegyvert. 

S akkor lássuk, mit is tartalmaz a Btk. 216. paragrafusa! Az abban megfogalmazott törvényi tényállás értelmében az követi el a közösség tagja elleni erőszak bűntettét, aki más valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása, különösen a fogyatékossága, a nemi identitása, a szexuális irányultsága miatt kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít. Olyat, amellyel képes riadalmat kelteni az adott csoport tagjában. Az elkövető alapesetben három esztendőre is rács mögé kerülhet. 

Minősített esetekben egytől öt évig tarthat fegyintézetben a szankció, ha a tettes az imént említett okokból valakit megver, netán valaminek a megtételére, eltűrésére kényszerít. Ha mindezt fegyveresen, felfegyverkezve, jelentős érdeksérelmet okozva, a sértett sanyargatásával, csoportosan vagy bűnszövetségben cselekszi, úgy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés-büntetést szabhatnak ki rá. 

Ennek a bűncselekménynek még az előkészülete is büntetendő, ekkor a szankció két év, vétség miatt. 

Bántalmazással elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntett elkövetésével vádolta meg az Egri Járási Ügyészség az elmúlt esztendő áprilisában azt a férfit, aki a Momentum egri, Dobó téri, az elkerülő úttal összefüggő aláírásgyűjtő pultjára támadt. Az említett pártra neheztelt, a standnál kiabált, obszcén kifejezésekkel illette az ott lévő két aktivistát. Még tovább menve a pultot rángatta, majd többször a felsőtestén tenyérrel és ököllel megütötte az egyik sértettet, aki nem sérült meg. Rendőrök vitték el az ordítozót, lökdösődőt. 

Az Egri Járásbíróság a vádhatóság által megállapított történeti tényállással és minősítéssel egyezően mondta ki bűnösnek a terheltet. Vele szemben jogerősen egy év nyolc hónap szabadságvesztés-büntetést szabott ki, melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. 

Kampányok idején előfordultak már az országban támadások politikai szervezetek irodái ellen, volt, ahol megrongálták a helyiségeket, volt, ahol tüzet is okoztak a tettesek. Szinte mindennapos a plakátok letépése, megrongálása. Nem érdemes efféle tettekre ragadtatniuk magukat az elkövetőknek, hiszen akár szabálysértés, akár bűncselekmény miatt indulhat vizsgálat ellenük. 

Fontos ismerni azt is, hogy a Btk. a 217. szakaszában rendelkezik az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértéséről. E deliktum megvalósítója az lehet, aki bárkit akadályoz az egyesülési és gyülekezési jogának a gyakorlásában, ráadásul ezt erőszakkal vagy fenyegetéssel teszi. Az alapesete is bűntett, s a tettes három évig terjedően kerülhet rács mögé. 

Ha a tettes gyűlést gátol, ellehetetlenít, azt súlyosan megzavarja, netán meghiúsítja az elkövető, akkor vétség okán egy esztendő szabadságvesztés lehet a büntetése. Két év a szankció, ha a tettes a gyűlésen a rendezvény szervezőjének, vezetőjének vagy a rendezőknek rendezői feladataik jogszerű teljesítése során erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenszegül, vagy őket rendezői feladataik ellátása alatt bántalmazza. Mindkét esetben feltétel, hogy nem következik be súlyosabb bűncselekmény. Aki a megmozdulás békés jellegét biztosító korlátozásait sérti meg, az a vétségéért egy évre juthat fegyintézetbe. 

A Btk. a demonstráció vezetőjére is kötelezettséget ró arra az esetre, ha az általa alkalmazott rendező a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és annak tudomására jutásától haladéktalanul nem intézkedik a rendező leváltásáról. Ez is vétség, s egy év szabadságvesztés a szankciója. Ugyanennyi időre ítélheti el a bíróság azt, aki tiltott gyűlést szervez, az azon való részvételre felhív, ha más bűntény nem valósul meg. 

A két esztendővel ezelőtti hazai országgyűlési választás kampányidőszakának a végén az Országos Rendőr-főkapitányság 2022. áprilisi közlése szerint két ügyben folytattak szabálysértési eljárást egyesülési, gyülekezési szabadság megsértése, s szintén kettőben gyülekezési joggal visszaélés címén. 

Kártérítést ítélt meg az európai bíróság gyöngyöspatai nőnek

Különleges történet volt az, amelyben a büntetőjogi procedúra 2016 őszén zárult. Öt esztendővel korábban közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt tett feljelentést egy gyöngyöspatai roma származású nő. Az asszony a hatóságokkal közölte, hogy 2011 tavaszán a saját háza udvara előtt inzultálták, ostorral és baltával a kézben felé indulva életveszélyesen megfenyegették, gyalázták. Az eljárást a magyar hatóságok egy év után megszüntették. A sértett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé vitte az ügyet, s az EJEB törvényszéke első fokon, a hölgy panaszának helyt adva, kártérítést ítélt meg neki, amit a magyar államnak kell kifizetnie, plusz a perköltséget. A magyar fél fellebbezett a döntés ellen, ám azt a EJEB öttagú bírói tanácsa 2016-ban elutasította, s a határozat jogerőre emelkedett.