Bűntény

2024.03.15. 19:55

Milliókat zsaroltak ki a csapodár férjtől a kéjnők

Egy magát rendőrnek kiadó férfi hivatalos eljárást színlelve büntetett meg az M3-as sztrádán külföldi autósokat. Milliókat zsaroltak ki egy egy korábban történt bűnügyben egy férfitól. Az első ügyben a múlt hónapban minősített zsarolás bűntette címén emelt vádat ellene a Füzesabonyi Járási Ügyészség. Annak jártunk utána, vajon mennyire elterjedt ez a bűntény vármegyénkben.

Dr. Szalay Zoltán

Milliókat zsaroltak ki 8 éve prostituáltak egy férfitól, a bevezetőben említett első bűntett vádlottja pedig 2022 októberében az M3-as autópályán, Kál térségében autózott a kocsija hűtőrácsán és ablakán kéken villogó, megkülönböztető jelzést adó eszközzel, amit engedély nélkül szerelt fel. A leállósávban hivatalos rendőri eljárás színlelésével – nyakában egy okirattal – megállított egy külföldi rendszámú autót, és elkérte a sofőr iratait, majd közölte vele, hogy gyorshajtás miatt 20 ezer forintra megbünteti. A sofőr fizetett. Tavaly év elején előállítással, a járműve lefoglalásával fenyegette meg a külföldi gépkocsivezetőket, ha nem rónak le neki több tízezer forintot. Az álintézkedéseinek egyikén – mivel az autósnál nem volt elég készpénz – a megállított járművezetőt a terhelt a saját négykerekűjébe ültette be, s vitte el egy gyöngyösi bankautomatáig, amelyből bankókat vehetett ki az illető. Azokat a vádlott kapta meg.

Milliókat zsaroltak ki egy férfitól prostituáltak.
Milliókat zsaroltak ki a csapodár férjtől a kéjnők (Illusztráció)
Forrás: Shutterstock

A vádhatóság kétrendbeli, hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntettével és csalás vétségével vádolja az álrendőrt. Azt indítványozza, hogy a bíróság az előkészítő ülésen sújtsa őt négy év börtönbüntetéssel, ha a bűnösségét a váddal egyezően beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Emellett az ügyészség négy év közügyektől eltiltás kiszabására is indítványt tett. 

Fenyegetéssel milliókat zsaroltak ki egy férfitól prostituáltak

Súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat még 2016-ban a Gyöngyösi Járási Ügyészség két férfival és három nővel szemben. A vád szerint a hölgyek internetes hirdetés nyomán szexuális szolgáltatást nyújtottak a sértett gyöngyösi lakásán. Ám néhány hónap után a prostituáltak megfenyegették a férfit, hogy ha nem fizet nekik rendszeresen 50–70 ezer forintot, úgy a kapcsolatukat felfedik a felesége előtt. 

Az öt terhelt a sértettet telefonon hívogatva megveréssel fenyegette. Úgy is próbáltak újabb összegeket kicsikarni tőle, hogy azt mondták, az egyiküket teherbe ejtette, és kórházban fekszik. A fenyegetésék hatására a sértett több részletben, összesen több mint 7 millió forintot adott át a vádlottaknak, továbbá ellenérték nélkül átruházta rájuk az egymillió forint értékű gépjárműve tulajdonjogát is. 

A vádhatóság a banda tagjaival szemben végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozta. 

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények című XXXV. fejezetében tartalmazza a zsarolás törvényi tényállását. A 367. szakasz értelmében ezt a bűntényt az valósítja meg, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel más embert arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel neki vagyoni hátrányt okoz. A célja a jogtalan haszonszerzés. Ez bűntett, amiért egytől öt évig kerülhet rács mögé az elkövető. Minősített esetei is vannak a deliktumnak, ha a zsarolást bűnszövetségben, az élet vagy testi épség elleni súlyos fenyegetéssel, hivatalos személyként e minőség felhasználásával s hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. Ekkor a szankció kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés. 

A Székely Andrea Ügyvédi Iroda magyarázata szerint e bűntett jogi tárgya a vagyoni jog, illetve az ember személyes szabadsága. Az előbbiek közé sorolandó az aktív és a passzív vagyon, beleértve a vagyoni követelésre, tartozás elengedésére, vagyoni kötelezettség vállalására, ingó dologra, ingatlanra vonatkozó jogokat is. A kényszerítés esetében elég, ha az erőszak az akaratot hajlítja, korlátozza. A fenyegetésnek nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia, csupán komoly félelmet kell kiváltania a sértettből. A zsarolás akkor befejezett, ha vagyoni hátrány keletkezik. Ha a tettes erőszakot vagy fenyegetést alkalmazott, de a vagyoni hátrány nem következett be, úgy csak a zsarolás kísérlete állapítható meg. 

A zsarolás bűntette mellett uzsora-bűncselekmény elkövetésével gyanúsított meg a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya 2019 júniusában két lőrinci férfit, akik a gyanú szerint kamatos kamattal adtak kölcsön egy nagyobb pénzösszeget egy hatvani férfinak, akit rendszeres fenyegetéssel fizetésre kényszerítettek az után is, hogy a kölcsönt visszafizette. A hatvani polgár halálát követően a hozzátartozóit kezdte el a két gyanúsított folyamatos – többször életveszélyes – fenyegetéssel fizetésre rábírni. A főkapitányság Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Támogató Alosztályának munkatársai 2019. június 24-én kora reggel otthonukban elfogták és a főkapitányságra előállították a két férfit, s eljárást indítottak ellenük. 

Az uzsora-bűncselekményt a Btk. a XXXVI. fejezetében, a vagyon elleni bűncselekmények között szabályozza. A 381. szakasz úgy rendelkezik, hogy ezt a deliktumot az valósítja meg, aki rászorult személlyel, annak helyzetét kihasználva, különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt. Olyat, amely alkalmas arra, hogy a teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve az általa tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki. Ez alapesetben bűntett, s három év szabadságvesztés jár érte. A bűntény minősített esete a bűnszövetségben vagy üzletszerűen való elkövetés, aminek a szankciója egytől öt évig tarthat. 

Eltérő, mégis hasonló bűntények
A közvéleményben a zsarolás és az uzsora-bűncselekmény között nemigen tesznek különbséget. Pedig büntetőjogi szempontból van eltérés a megítélésükben. Abban hasonlóak, hogy mindkét deliktum tetteseinek a célja a jogtalan haszonszerzés. A különbség az, hogy a zsarolás esetében az elkövető erőszakosan vagy fenyegetéssel lép fel a sértettel szemben. Uzsora-bűncselekménynél viszont nincs erőszak, sem fenyegetés, hanem a tettes kihasználja más rászorultságát, s így állapodik meg vele feltűnően aránytalan ellenszolgáltatásban. Az biztos, mindkettő jogi és erkölcsi szempontból mélységesen elítélendő.


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában