A svábok a húsvétot lélekben ünnepelték

– A húsvéti ünnepnek Kompolton élő hagyománya nincs. Sváb településként, a katolikus emberek a rendszerváltás előtt is a templomba járással, a ­feltámadási körmeneten való részvétellel, a húsvétvasárnapi ünnepi szentmisén való részvétellel tartották meg az ünnepet. Természetesen a hétfői locsolkodás volt az ezekben az időkben, ami el nem maradhatott, főként a lányos házaknál készültek nagyon rá – mondta a Heol kérdésére Majdán Ferencné nyugalmazott óvodavezető.

Csak később jött divatba a csokitojás és a csokinyuszi

A vendégváráshoz tartozott, hogy a tojásokat már pénteken, szombaton megfestették. A boltban lehetett kapni porfestéket, de használtak hagymahéjat, illetve a fényesítéshez a szalonnabőr zsíros oldalát. A locsolkodók akkoriban némi pénzt is kaptak. Később jött divatba a csokitojás, a csokinyuszi, a pénz is több lett.

– Egyszer az oviban például az egyik kisfiú mutatta húsvét kedden, hogy nézzem mit kapott. A kezében huszonvalahány ezer forint volt, mégpedig évtizedekkel ezelőtt – mondta a nyugdíjas pedagógus.

Rokonok, barátok, osztálytársak mentek a lányos házhoz

Emlékei szerint egyébként rokonok, barátok, osztálytársak, ismerősök látogattak el a lányos házhoz. A kisebbeket az apukák kísérték, míg a nagyobb ifjak összefogtak és csapatokban mentek. Aki udvarolt valamelyik ifjú hölgynek, ő volt a vezető, ő kopogott be és mondta el elsőként a rövid locsolóverset. Inkább kölnivel, nagyon ritkán szódásüveggel locsoltak, a sváb habitushoz nem illik a durvább, vödörrel való eláztatás.

– Saját lányaim esetében, ha túllépni látszott az illemet a vendég szándéka, megállítottam, nem engedtem – ­idézte a több mint harminc évvel ezelőtti emlékeit Majdán ­Ferencné.

Arra a kérdésünkre, hogy volt-e szokásban a keddi viszontlocsolkodás, az egykori óvodavezető azt mondta, hogy az emberek azon a napon már dolgoztak. A kompolti lányok egyébként se akartak „revansot” venni. Másfajta lelkületük van a sváboknak.

– Negyvenöt évet dolgoztam óvodában. A rendszerváltásig a húsvétnak csak a locsolkodós elemét mutathattuk be a gyerekeknek. Később már a vallásos momentumokról is beszélhettünk. Nem voltunk egyházi intézmény, ezért természetesen minden kolléga meggyőződése szerint dolgozta fel a témát – mondta a volt óvodavezető.

A rendszerváltás komoly változást hozott az oviba is

Ő maga, hívő emberként mindig beszélt a rábízott gyerekeknek Jézusról, a megszületéséről és a kereszthalálról, mint a kétezer éve elterjedt büntetési formáról. Meggyőződése szerint a húsvét ilyen formában való feldolgozásával pluszt kaptak a gyerekek.

– Megszerveztük természetesen a locsolkodást is mindig, de csak ünnep utánra. Tojásfestés az oviban még ma is van, mi több tojásfát is állítottak az óvoda udvarán – tette hozzá Majdán Ferencné.