Koronavírus: a tejfeldolgozók is túlélni próbáltak, lehet még számítani áremelkedésre is

Zavarokat okozott a kisebb tejfeldolgozók esetében, hogy a koronavírus miatti iskolabezárások és a vendéglátó szektort érintő korlátozások miatt piacvesztéssel kellett számolniuk, erről a Tej Szakmaközi Szervezet és Tejtermék Tanács ügyvezető igazgatója számolt be lapunknak. Úgy vélte, a mostani, újabb Covid–19-hullám rendkívül kedvezőtlenül érintheti a vendéglátást és a közétkeztetést, ahol az újabb szigorítások miatt további értékesítéskieséssel kell számolni.

A mögöttünk álló időszakról Harcz Zoltán elmondta, az említettek miatt megnőtt az otthoni főzésekhez szükséges tejtermékek iránti kereslet. Így, bár a tavalyi rendkívül enyhe tél miatt a tavaszi biológiai nyerstej-csúcs korábban – szinte a koronavírus megjelenésével egy időben – jelentkezett, jelentős feleslegek kialakulását nem mutatta a piac. Az ügyvezető szerint ugyanakkor jól látszott, hogy egy ilyen átmeneti vészhelyzetben mennyire fontos lenne a hosszabb ideig tárolható alap tejtermékek jelenleginél nagyobb hazai feldolgozó- és tárolókapacitása.

Szavai szerint az elmúlt tíz hónapban a hazai és nemzetközi piaci árak stabilak és enyhén emelkedőek maradtak, még egy olyan piaci krízis esetén is, mint amit a Covid–19 hozott magával. – A költségek azonban tovább emelkednek a tejtermelésben, -feldolgozásban és a kiskereskedelemben egyaránt – mutatott rá. Hozzátette, a forint gyengülése számos segéd- és csomagolóanyag árának emelkedését is okozza, ami további költségnövekedést jelent a feldolgozóknál. E többletkiadásokat eddig csak részben sikerült továbbhárítani és beépíteni az eladási árakba. Mint mondta, ugyanez vonatkozik a koronavírus miatt felmerült, nem tervezett és folyamatosan jelentkező járványügyi védekezési költségekre.

Több mint a fele forgalma kiesett tavasszal az Egertej Kft.-nek. A cég igazgatóhelyettese felidézte, rendkívül rosszul érintette vállalatukat az iskolák bezárása, a közétkeztetés megszűnése, az éttermekre vonatkozó korlátozások. – Egészen szeptemberig nagyon nehéz helyzetben voltunk. Ugyan, már közelít az idei árbevételünk a tavalyihoz, de még mindig nem éri el azt – fogalmazott Almási Csaba.

A márciusi leállások nyomán további problémát okozott, hogy az iskolatej és a közétkeztetés miatt tervezetten leszerződtek egy adott mennyiségű nyersanyag felvásárlására, de a megváltozott körülmények miatt nem tudták vállalni írásban foglalt kötelezettségeiket. – Épp ezért több helyre is fordultunk segítségért, a Tejtermék Tanácstól kaptunk végül – idézte fel. A szervezet kéréssel fordult multinacionális üzletláncokat képviselő tagjaihoz, s közülük egy cég egy hétre „befogadta” termékeiket. Így tudták a tejmennyiség egy részét feldolgozni, értékesíteni, de ez messze nem pótolta a kiesett bevételt, amivel egyébként számolhattak volna. A megváltozott helyzet miatt szükség volt a költségeik mérséklésére is. Elküldeni azonban senkit nem szerettek volna dolgozóik közül, így inkább a bércsökkentést választották.

Naponta – szerződéseik alapján – ötvenötezer gyermeknek szállítanak iskolatejet. Múlt héttel bezárólag már két-háromezerrel kevesebb tejterméket visznek az oktatási intézményekbe, tekintettel arra, hogy megnövekedett azoknak a gyerekeknek a száma, akik a koronavírus-járvány miatt nem járnak iskolába.

Több hazai tejet fogyasztunk

Harcz Zoltán arról is szólt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson keresztül megvalósuló ágazati önszabályozás, a kiterjesztett intézkedések, a piac szereplői közötti információáramlás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tejpiaci helyzet stabil maradt. Gondot a szélesebb európai megállás érkezése okozott, amikor az egyes logisztikai feladatok váltak nehezebbé. Mint fogalmazott, a tejet segíteni kellett kijutni az országból, s napi szintű probléma volt, hogy a csomagolóanyagokat behozzák. A közétkeztetésből és vendéglátásból kiesett feldolgozókat segítették új piacok felkutatásában.

Elmondta még, hazai-import összehasonlításban a fogyasztói folyadéktejek piacát – köszönhetően az összefogásnak és az áfacsökkentésnek – ­90–95 százalékban sikerült visszaszerezni. A vaj, sajtok és joghurtok esetében azonban nagy az import aránya a boltok polcain.