Koronavírus: az egri hajléktalan szálló már jól felkészült

Közleményben tudatta nemrégiben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a kormány 134,5 millió forintos keretet biztosít a hajléktalanellátás járványügyi feladatainak támogatására. Az Emmi által biztosított forráshoz a Hajléktalanokért Közalapítványnál pályázva juthatnak hozzá a fedél nélkül élők ellátását biztosító intézmények. A tárca szerint a hajléktalanok ellátása önkormányzati feladat, s a kormány most segítséget nyújt a hajléktalanoknak szállást biztosító intézményeknek.

A közlés szerint a támogatás összege felhasználható lesz a járvány leküzdéséhez szükséges eszközök beszerzésére, a férőhelyek bővítésére, valamint olyan helyiségek kialakítására, melyek az intézmények higiéniás körülményeit javítják. A kormány az elmúlt években megközelítőleg évi kilencmilliárd forintos keretet biztosított, most pedig 12 milliárd forint jut a hajléktalanok ellátására.

Az említett közlemény szerint a hazai ellátórendszer jó minőségű szolgáltatást nyújt, illetve a jelenlegi férőhelyek csupán 76 százaléka foglalt.

Varga István, az egri Hajléktalanok Gondozó Háza vezetője a Heol kérdésére elmondta: a járvány első szakaszában, ami a jelenlegi második hullámnál egyszerűbb volt, már kialakultak a protokollok. Továbbra is nagy hangsúlyt helyeznek a kézmosásra, a személyi higiéniára, a maszk viselésére, valamint az intézmények berendezésének fokozott fertőtlenítésére. Ezek a nem várt kiadások megterhelik a költségvetést.

Megtudtuk, hogy vannak eltérések az első és a második hullám intézkedései között. Míg tavasszal teljes zárlat volt érvényben a gondozó házra, most eddig csak az ápoló-gondozó otthon lakóira vonatkozik az egészségügyi karantén. A másik két helyen – az átmeneti szálláson és az éjjeli menedéken – szabad a mozgás.

– Szerencsére még nem ért el bennünket a járvány. A gyanús eseteket elkülönítjük, s amennyiben dolgozó fertőződne meg, csak a járványügyi szabályok betartásával térhet vissza a munkába. Ha a helyzet rosszabbra fordulna, 12 izolációs férőhelyet alakítunk ki. Ez persze problémás, mert ez zsúfoltságot okozhat, és növelheti a járvány kockázatát – mondta Varga István.

Az intézményvezető szerint ez nehéz döntések elé állíthatná őket, hiszen bár itt a tél, nem tudnak felvenni arra rászoruló hajléktalanokat. A dilemma tehát az, hogy a hideg évszak vagy a vírus okozta problémákat kezeljék. Ma a szociális ellátó rendszer csúcsra járatott, s ez érvényes valamennyi ágazatra véleménye szerint.

– Sajnos az alapellátások, beleértve az házi segítségnyújtást, étkezést, a családsegítést, a gyerekjóléti szolgálatot, nincsenek szem előtt, pedig hatalmas nyomás van rajtuk. Ez tipikusan olyan munka, amit nem lehet home office-ban végezni.

Azt tapasztaltuk, hogy a hevesi megyeszékhelyen konszolidáltnak mondható a hajléktalanok helyzete. A 47 éves Béla ötödik éve él az utcán. Szerinte eddig, ha úgy alakult, mindig talált helyet a felnémeti gondozóházban. Többnyire télen szokta igénybe venni a szolgáltatást, jó időben elvan a városban, s éjszakára szálláshelye is akad. Hogy hol, azt nem szívesen árulja el, mert nem szeretné, ha kitúrnák onnan. Most persze sokkal nehezebb az élet. Bejáratott kocsmájában sem töltheti ideje egy részét, de a bevásárlóhelyekről is jobban kinézik a fedél nélkül élőket. Erősen tartja magát az előítélet, mi szerint a rosszul öltözött, nem éppen tiszta ruházatot viselő, szőrös ember biztosan vírushordozó. – Ezt a telet, még ha nem is lennének nagy fagyok, biztosan bent töltöm a szállón. Nem mondom, hogy a társaság miatt, bár van egy-két cimbora, akikkel régről ismerjük egymást – magyarázza.