Még nem ért véget a koronavírus-járvány Heves megyében sem

Dr. Kassai Endre, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház infektológus főorvosa arról beszélt portálunknak, hogy egy járvány lecsengését elsősorban az határozza meg, hogy az adott kórokozó milyen mértékben talál magának az egyes hullámok után még mindig megbetegíthető egyedeket. 

– Magas átvészelési aránnyal és ennek kimeneteleként legalább részleges védettséggel járó fertőzés esetén nyilván kevesebb hullám alakul ki, mint például a spanyolnátha esetében 1918-19-ben – részletezte dr. Kassai Endre. – Akkor három nagy hullám zajlott két év alatt. Az akkori kórokozó újszerű jellege és agresszivitása miatt – védőoltás nem lévén – rendkívül magas volt a halálozási arány. Ez a tényező redukálta a még fogékony populációt, s az akkori vírus a szezonális influenza vírusai közé olvadt. A mostani pandémia esetében is a kórokozó ilyen jellegű megszelídülése várható. Sajnos a legfőbb védelmi eszköz, a védőoltás-beadás terén jelenleg nem állunk a legjobban európai viszonylatban. A járványhelyzet jelenlegi kedvező alakulásához csak alapjaiban volt képes hozzájárulni az eddigi oltási hajlandóság, de a helyzet tartós biztosítását a jelenlegi átoltottsági arány nem feltétlenül garantálja. Még mindig szükség lenne az oltási hajlandóság növekedésére egyrészt önmagunkért, de ugyanilyen súllyal mások iránti felelősségérzetből is.

A védőoltások vélt és valós mellékhatás-kockázatának terhe messze eltörpül ahhoz képest, amekkora terhet jelent az oltatlan egyén számára a vad-vírussal történő találkozás.

Még a tünetmentesen lezajló fertőződés esetén is ismert, hogy ez mennyire megterhelő a poszt-Covid szindróma kialakulásakor. Még nagyobb jelentőséggel bír ez a gyermekek esetében – emelte ki az infektológus főorvos. 

Dr. Kassai Endre szerint a kezdődő nyaralási szezon újra együtt jár majd az utazások, a személyes kontaktusok halmozott előfordulásával, emiatt van esélye, hogy nyár végére, őszre újabb járványhullám alakuljon ki. 

– Ennek az esélyét növelheti még, hogy folyamatosan cseng le a harmadik, negyedik oltással rendelkezők védettsége is. A jelenlegi adatok szerint ez négy–hat hónapig tart mind a betegség átvészelése, mind a védőoltottság esetén. Ha nem jelenik meg a jelenleg uralkodó omikron-variánstól veszélyesebb mutáció, a világ alacsony oltottsági arányú országaiban még akkor is esélye lesz a vírusnak hosszabb ideig megmaradni. Az oltatlanság tehát változatlanul a legnagyobb egyedi rizikó, egyben a veszélyeztetett embertársainkra nézve a legnagyobb figyelmetlenség. Családunk idős vagy krónikus betegségben szenvedő, illetve immunrendszert gyengítő kezelésben részesülő tagjaira, továbbá a várandós anyákra veszélyt hozhatunk e kedvező helyzetben is. A vírusátadásra pedig oltatlanul nagyobb az esély, mert az oltottan megfertőződők általában rövidebb lefolyású és tünetszegény megbetegedése esetében kisebb a kórokozó terjesztésének esélye – emelte ki dr. Kassai Endre. 

A szabályokat tartsuk be! - Dr. Kassai Endre fokozottan felhívta a figyelmet arra, hogy az élet mindig képes rácáfolni a tankönyvekben leírtakra, ezért a továbbiakban is érdemes a bizonyítottan hatásos, a vírus terjedését megnehezítő eszközöket alkalmazni. Az infektológus szerint a közösségben tartózkodás szabályait ezután is felelősségteljesen, széles körűen tartsuk be. Felnőttek és gyermekek egyaránt a könyökhajlatba vagy zsebkendőbe köhögjenek, és semmiképp ne a kézbe vagy zárt térben a levegőbe tegyék ezt. Étkezés előtt és hazaérkezést követően mossunk kezet, vagy fertőtlenítsük azt alkoholos bedörzsölővel. Mindezek további tartós enyhülést hozhatnak a koronavírus-járványban. Fontos, hogy a szülők ezután is körültekintőek legyenek, és ne engedjék el betegen a gyermekeiket a közösségi alkalmakra, a nyári táborokba.