Több vadon élő állat is emberlakta helyen telepedik meg Heves megyében is

A vadászható vadfajok lakott településeken való tömeges megjelenése napjainkban számos esetben okoz problémát az ott élők számára Heves megyében is. Mint arról korábban beszámoltunk, augusztus 3-ig jelenleg is érvényben van Vécs lakott területén az újra nagy számban megjelent, károkat okozó szarvasok kilövési engedélye. Gellén István polgármester elmondta, hogy a kilövést ez év februárjában is engedélyezte a Gyöngyösi Rendőrkapitányság a tarthatatlan helyzet miatt.

Korábban Tuza Gábor, Sirok polgármestere is arról számolt be, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén is jelentős károkat okoztak a vadon élő állatok, ezért az év elején ők is a számuk apasztására kaptak hivatalos engedélyt. Kazsu Attila, Abasár polgármestere ez év elején arról beszélt lapunknak, hogy mintegy másfél éve két szarvasbika gyakorlatilag „beköltözött” a településre. A belső patakok mentén jártak, és akkora kárt okoztak díszfákban, termésben, amely tarthatatlan volt. Majdnem egy évig volt a lakóterületen kilövési engedély érvényben. A polgármester szerint a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest Abasáron is megugrott a belterületi vadkár. 

Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya lakossági tájékoztatót adott ki a vadak lakott területen való tömeges megjelenésének okairól, a velük való találkozás során követendő magatartásról, és tanácsokat adott a károkozásuk megelőzéséhez. Eszerint, a vadak belterületi elszaporodása egyrészt köszönhető annak, hogy a vadászható vadfajok természetes élőhelye csökken, folyamatosan és sokszor visszafordíthatatlanul átalakulva az urbanizáció miatt. Másrészt, bizonyos fajok, mint például a vaddisznó vagy a vörös róka, rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. A települések belterületén, a kertvárosi régiókban vagy akár a nagyvárosok központi részén is számos elhanyagolt, gyomos-bozótos, szinte teljesen visszaerdősült, bekerítetlen terület található, ahol a lehullott termés, a kidobott háztartási és kerti hulladék a vad számára könnyen elérhető táplálékforrást jelent.

A ragadozók esetében, mint potenciális zsákmány, csalogató lehet a háznál tartott baromfiállomány és az esetleg illegális kihelyezett állati tetemek is. Előfordul, hogy a lakosok a vadon élő állatokat etetik vagy itatják is, még inkább odaszoktatva őket. Mindezek a körülmények kiváló életfeltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a vadfajok e területeken megtelepedjenek. A vaddisznó területhasználatára irányuló kutatások például bizonyították, hogy egyes egyedek egész életükben a belterületen tartózkodnak. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint a belterület nem a vadászterület része, ott jogszerű vadászati tevékenység nem folytatható, tehát az ott megjelenő vadászható vadfajokra közvetlen hatást a vadászatra jogosultak nem gyakorolhatnak. A vadállomány apasztása a belterülettel határos vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a vadgazdálkodási stratégia országosan egységesnek tekinthető a nagyvadállomány csökkentése tekintetében, ennek ellenére egyre többször tapasztalható az egyes apró- és nagyvadfajok belterületi megjelenése, folyamatos jelenléte. 

Az Agrárminisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a probléma a helyi lakosság aktív közreműködése nélkül nem orvosolható. A vadgazdálkodási főosztály felhívja a figyelmet, hogy a kommunális és zöldhulladék illegális lerakóhelyeinek felszámolásával jelentősen csökkenthetjük a vad belterületi megjelenésének kockázatát. Az élelmiszermaradványokat a vadon élő állatok számára ne tegyük elérhetővé, az állatok véletlen vagy szándékos etetését szüntessük meg.

Nagyon fontos a belterületi ingatlanok, a telkek, zártkertek, tanyák, majorok, szőlőbirtokok, gyümölcsösök megfelelő kultúrállapotban tartása a helyi rendelkezések figyelembe vételével. Kerítések létesítésekor az erre a célra gyártott erős, csúszásmentes csomózású drótháló, vagy betonvas háló a legjobb megoldás, természetesen megfelelően a földbe süllyesztve. Vaddisznó bejutása ellen a kerítésnek legalább egy méter magasnak kell lennie, a szarvasfélékkel szemben minimum 1,8 - 2,5 méter magas dróthálót kell alkalmazni. Villanypásztor létesítése esetén figyelembe kell venni a helyi építési és személybiztonsági szabályokat, a beállított áramerősség és feszültség emberben vagy háziállatokban semmilyen körülmények között nem okozhat sérülést. A kémiai vadriasztó szerek, granulátumok, paszták, továbbá az elektromos hanghullámon vagy periodikusan felvillanó fényhatáson alapuló eszközök kihelyezése is eredményes lehet.

Kazsu Attila korábban arról is beszélt, hogy az Abasárra "beköltözött" vadak alkalmazkodtak a helyben lakókhoz, az óvodás gyerekekkel is meg lehetett nézni őket. Azonban mindig szükséges az óvatosság, ha vadon élő állatokkal találkozunk. A vadgazdálkodási főosztály szerint a vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe menni. Csapjunk zajt, adjuk meg neki a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a malacaikat védik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet. Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdő vagy elhanyagolt ingatlanok közelében, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára. A rókák településen való megjelenése önmagában nem utal veszettségre, de az állat túlságosan bizalmas, szokásostól eltérő viselkedése esetén értesítsük a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívjuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) +36 80 263 244-es zöld számát.

Babus Gábor gyöngyös­tarjáni hivatásos vadász szerint  a szarvasok falvak közelébe húzódnásának az is az oka megyénkben, mert a Mátrában, a Bükkben újra megjelent a szürke farkas. Mint mondta, a farkas nem követi az ember közelébe merészkedő szarvast, s utóbbi itt biztonságban érzi magát. Új helyzet nekik a ragadozó jelenléte, amíg meg nem szokják, felborul a rend.