A kilencven éves Elvira néni vallja, annyi dolga van, hogy nem ér rá megöregedni + fotók

Somfai Tibornét rengetegen köszöntötték fel születésnapja alkalmából. Elsőként a parádi népdalkör nótacsokrát hallhatták a jelenlévők, majd Pataki Zsuzsanna, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója szólt Somfai Tibornéhoz kollégái nevében is, megköszönve a sok évtizedes munkáját.

Buzás Eszter Mária, A közösségfejlesztés lehetőségei egy életút tükrében, Somfai Tiborné élete és munkássága című írásából idézve bemutatták életének fontosabb mozzanatait. 

Kékcsén született, 1932. szeptember 22-én, vallásos családban nevelkedett. Szüleitől emberséget, mások munkájának elismerését, a népművészet minden ágának a megbecsülését tanulta meg. A honismerettel, néptánccal, népdalokkal és a néprajzzal a tanulmányai mellett kezdett el foglalkozni, önképző kör részeként. Később Egerben az akkori pedagógiai főiskolán földrajz-történelem szakos tanárként végzett. A főiskolai évek alatt ismerkedett meg hőn szeretett férjével, Somfai Tiborral, akivel egészen haláláig voltak társai egymásnak jóban, rosszban. A diploma megszerzése után Parádon telepedtek le férjével, ott kezdett tanítani, s a helyi lakosok több generációját oktatta. 

A tanítás mellett néptánc és honismereti szakkört is vezetett. Rendszeresen kapott felkéréseket, hogy országos konferenciákon számoljon be a szakkörökön alkalmazott módszereiről, a tanórákon, illetve a honismereti nyári táborokon elért eredményeiről. 

Parádon szívesen fogadták a fiatal tanárnő szenvedélyes múltkutatását, s történetekkel, adományokkal segítették gyűjtését. Többen csatlakoztak hozzá, támogatták munkájukkal, majd néhány év alatt sikerült felkutatni és összegyűjteni a Parádi Palóc Ház berendezési tárgyait. Később az Egri Vármúzeum munkatársainak támogatásával iskolai múzeumot hozott létre a parádi általános iskolában, majd a bodonyi művelődési ház igazgatójaként az intézményben házi múzeumot létesített. Tanítványaival együtt a lelkes gyűjtőmunka eredményeként mintegy száz tárgyból álló gyűjteményt adott át az Egri Vármúzeumnak.

Számos tanfolyamot elvégzett, néptánc-, honismereti- és népdalkör vezetői képesítést szerzett, illetve szövő- és díszítőművész képesítést kapott.
Nyugdíjazása után 1989-ben költöztek férjével Egerbe, ahol szintén aktív életet élt, s különböző intézményekben, majd a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban kezdte meg szakkörvezetői tevékenységét. Népművészettel, annak minden ágával ismertette meg az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Kezdetben tagja, majd elnöke lett a Heves Megyei Honismereti Egyesületnek, és néhány éven keresztül az Egri Tanárképző Főiskola hallgatóit is oktatta egyebek között népszokásokra, népi játékokra. 

Megalakította a Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkört, amivel szép sikereket tudhatnak magukénak. Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták, több évben kapott kiváló pedagógus kitüntetést, és önkéntes néprajzi tevékenységéért Sebestyén Gyula emlékérmet vehetett át. Királyi Zsiga Díjat és Gárdonyi Géza Díjat is kapott, s Parád Nagyközség Díszpolgára címet adományoztak neki.

Bármit tesz, azt szívvel, lélekkel, és rengeteg energiával végzi. Elvira néni mottója: „annyi dolgom van, hogy nem érek rá megöregedni”.

Az ünnepségen dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő elmondta, van egy közös pont az életükben Somfai Tibornéval, ugyanis mind a ketten 1989-ben költöztek Egerbe családjukkal, s azonnal szomszédok is lettek.
– Elvira néni azok közé az emberek közé tartozik, akiket mindenki szeret, hiszen az ő jóakarata, jószándéka, humora, kreativitása és találékonysága ellenállhatatlan – fogalmazott dr. Pajtók Gábor.

Többek között Mudriczki József, Parád polgármestere is mondott beszédet. Elmesélte, Elvira néni az osztályfőnöke volt, rengeteget tanult tőle, s néptáncossá tette. Nagy örömmel töltötte el, hogy díszpolgári címet adhatott át neki.
– Gyerekként láttuk égni a parádi palócházat, s ahhoz, hogy az akkor megújult, Elvira néni is kellett. Példát mutatott nekem akkor. Tudnivaló, hogy két éve a palócház szintén leégett, majd sikerült befejezni a felújítási munkákat, amihez a példamutatása nélkülözhetetlen volt – emelte ki Mudriczki József.