Verpeléti táborban görbültek a botok, egyből nyolckilós pontyot emelt ki a vízből a kezdő horgászpalánta

A part szélén üldögélő fiúk szinte egyszerre kiáltottak fel, s vízre mutogattak.

– Levente, úszik a botod…, viszi a hal!

A fogásból így nem lett semmi, mert a hal nem kapta be a horgot, a zsinórt viszont behúzta a nádasba, ahonnan csónakkal szabadították ki a könnyű bottal együtt.

A kalandos perceket átélt Köböl Levente egyike volt annak a huszonkét ifjú „pecásnak”, akik a most második alkalommal megtartott nyári horgásztáborban vertek tanyát, hogy az egy hét alatt a helyi egyesület tapasztalt tagjaitól lessék el kedvelt hobbijuk csínyját-bínját. Közöttük volt két, a helyi Gyermekvédelmi Szolgálat által felkarolt, s horgász egyesület ingyenes ellátását élvező fiú, továbbá öt visszatérő: egyikük az előző tábor zárásakor azzal fogadta az érte jövő apját, hogy már most írassa be a következő alkalomra...

– Változatos programot állítottunk össze az Egerből, Parádról, Feldebrőről és Verpelétről jelentkező táborlakóknak – mondta Hadobás Zsolt, a Verpeléti Horgász Egyesület elnöke. – Az ismerkedés után az egyéni felszerelés bemutatása következett, majd naponta visszatérően tanulták és gyakorolták a horog-, vég- és csomókötést. Szó esett a tó állományáról is, tizennégy fajta hal él itt: zömmel ponty, kárász és keszegfélék. Nagy tetszést aratott a fiúk körében az Egri Rendőrkapitányság Közlekedési Osztálya munkatársainak, valamint a helyi önkéntes tűzoltóknak a bemutatója, de élvezettel vettek részt a sportvetélkedőn, az akadályversenyen és a kötélhúzáson is. Beiktattunk egy tiszafüredi kirándulást, amikor is csónaktúrán tekinthették meg a madárrezervátum különlegességeit.

A legvonzóbbak azonban azok az alkalmak voltak, amikor megismerkedtek az úszózással és a fenekezéssel, de a versengés sem maradt ki a programból: cél- és távdobásban mérték össze a tudásukat, s naponta izgalomba tartotta őket, hogy vajon kinek lesz jó fogása. Mindjárt az első nap két ponty, két kárász, s számos apró hal akadt horogra. Az egyik legszerencsésebb a 9 éves feldebrői Lénárt Zente volt, aki egy 3-3,5 kilós tükörpontyot emelt ki a vízből.

Zentét még egész kicsi korában a szenvedélyes horgász édesapja ültette maga mellé a verpeléti tónál, ugyancsak az apjától leste el a tudnivalókat a most 14 éves Katona Alex is, akinek eddigi legnagyobb fogása egy ötkilós ponty volt. Emlékezetes számára az a tavaly nyáron fogott csuka, amelyiket kukoricaszemmel csalogatott horogra.

– Londonban élek a szüleimmel, ott járok iskolába – mondja az itthon nyaraló fiú. – Mivel ott sem időm, sem lehetőségem nincs a horgászni, örömmel jöttem hát a táborba. Szeretem a természetet, a vízparti nyugalmat, s azt a baráti társaságot, amelyik itt körbevesz.

A nádas szélén félig partra húzott csónakból dobta be a horgot Köböl Levente és Czibik Zétény, tőlük odább – egymástól tisztes távolságra üldögélve – őrzik a tartóvillán nyugvó botot a fiúk, a sort szintén egy csónak mellett Pázmány András és Tarjányi Balázs zárta. A 10 éves Zétény és a két évvel idősebb bátyja, Bendegúz visszatérő táborlakók.

– Harminc évvel ezelőtt a Tarnán kezdődött, majd később szenvedélyemmé vált a horgászás – mesélte Attila, a gyerekek apja. – Amikor a srácok nagyobbak lettek, magammal vittem őket.

Bendegúz ötéves volt, amikor először dobta be a horgot Aldebrőnél.

– Egyből fogtam egy nyurga, tízkilós pontyot. Eddig ez volt a legnagyobb halam – újságolta a szerencsés fiú.

A tábor zárásakor újabb öröm érte Bendegúzt: heti munkája, s az általa kifogott tíz ponty alapján a verseny első helyezettje lett. Mögötte Balogh Levente és Tarjányi Balázs végzett. A 11 éves Balázs nemrég kezdett el horgászni, ez alatt az egy hét alatt pedig ügyesen sajátította el az alapvető dolgokat. Bizonyítja ezt az a nyolckilós ponty is, amit egy egész órán át tartó fárasztás után emelt ki a tó vizéből.

Csoda-e, hogy társaival jövőre is visszatérne ide...