Ne zavarjuk az éjszakázó darvakat, kéri a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

– Közismert, hogy az őszi természeti csodák egyik leglátványosabb fejezete a hortobágyi daruvonulás. Ám az már kevésbé tudott tény, hogy nemcsak a Hortobágyon pihennek meg a hazánkon átvonuló darvak, hanem más tájainkon, így az egykor Kis-Hortobágynak nevezett Borsodi-Mezőségen is – hívta fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Mint írják, ez az akár 20 évet is megélő, impozáns madár egykor a Kárpát-medence mocsárvidékének egyik jellegzetes költőfaja volt, mely az 1910-es évek után majd 100 évig nem költött Magyarországon. Ezt követően először 2015-ben Veszprém megyében, majd 2021-ben Vas megyében is megtelepedett egy-egy pár. 

– Érdekes, hogy – az európai állomány növekedése, terjeszkedése miatt – a szakemberek már jó ideje várták ennek a fajnak az újbóli hazai fészkelését, ám nem a Dunántúlon, hanem inkább a hortobágyi, mezőségi, dél-alföldi részeken, ahol évente több százas nagyságrendben nyaralnak át. Ám, ha a darvakról hallunk, akkor először nem az elterjedésükre, költési vagy épp táplálkozási szokásaikra gondolunk, hanem a már bevezetőben is említett vonulásukra. A darvak tavasszal és ősszel is nagy számban pihennek meg hazánk pusztáin, szántóföldjein, ám míg tavasszal viszonylag rövid ideig tartózkodnak nálunk, addig ősszel már augusztus második felében megérkezhetnek az első csapataik és egészen a keményebb fagyokig kitarthatnak nálunk. Ekkor ráadásul nem csak a vonulást, telelést túlélő példányok vannak jelen, hanem a nyár folyamán kikelt és felcseperedett fiatal madarakkal duzzad fel az egyedszámuk. Októberben az európai állomány jelentős része, akár 150 ezer madár is tartózkodhat egyszerre Magyarországon – hívták fel a figyelmet. Kiemelték, a Borsodi-Mezőségen ugyan százezer daru nem szokott összegyűlni, de azért a „csúcsidőszakban” a Magyarországon jelenlévők számának öt-tíz százaléka, akár 12-13 ezer madár is megpihen egy időben a mocsarainkon, vizes gyepeinken, illetve az egyik vizes élőhely-rekonstrukciós területünkön.

Hozzátették, hogy ősszel elsősorban a gyepeken, szántókon keresgélnek magvakból, gumókból, egyéb növényi részekből, rovarokból, sőt akár kisebb gerincesekből álló táplálékuk után. Kedvelik a kukoricatarlókon kiszóródott szemeket is, így ha ezeket nem szántják be azonnal, akkor azzal a madaraknak ideális táplálkozó területet biztosíthatnak. Míg napközben a szárazföldön keresik táplálékukat, addig éjszakára nedves gyepekre, mocsarakba, lecsapolt halastavakra szállnak le. Ilyenkor nagy tömegben gyűlnek össze, akár több ezer, sőt bizonyos körülmények összejátszása esetén akár több tízezer madár is éjszakázhat egy-egy arra alkalmas helyen. Általában az ezekre a helyekre való behúzást szokták a népszerű daruvonulással azonosítani. Ilyenkor fülsiketítően hangosak is lehetnek, ahogy a repülő, leszálló, táncoló darvak egymással kommunikálnak. Ekkor az öreg madarak krúgató hangja mellett jól kivehető a fiatalok csipogása is. További részletek a nemzeti park oldalán olvashatóak.