Engedély van az egri hódgátak bontására, de sokan tiltakoznak ellene

A Töviskes tér közelében épült hódgátat és várat elbonthatja az illetékes vízügyi igazgatóság Minczér Gábor alpolgármester híradása szerint. Cikkünk megjelenése után olvasóink emiatt felháborodásuknak adtak hangot, hétfő délelőttre egy felirat került a hódvár közelébe. El a kezekkel a hódvártól! – olvasható.

Korábbi cikkünk alatt volt, aki azt kifogásolta, hogy a környéken élők által ültetett fákat döntik ki az állatok a patak mellett. Csathó Tibor, az Életfa Környezetvédő Szövetség Elnöke, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök a hódok tevékenységével kapcsolatban, azt írta: ebben semmi rossz nincs, nem a hódok, sokkal inkább az emberi tevékenység miatt pusztulnak a fáink. Hangsúlyozta, nem kell minden fakidöntést megakadályozni, a holt fának például nagy szerepe lenne egy természetes erdőben, de vizes élőhelyeken is, sok száz új élőlény jelenhet meg így. Mint kérdésünkre fogalmazott, a hódok munkája összességében jó a világnak.

– Az emberek azt hiszik, az Eger-patak nem természetes élőhelye a hódoknak, pedig ők voltak itt előbb. De valóban nem csak évtizedek óta nem láthattunk hódot erre, hanem jó száz éve, ennek pedig pontosan az az oka, ami a mostani bontásnak is: a modern ember túlzott környezetszabályzó szemléletébe nem illenek bele a kusza hódvárak, amelyek nem igazán felelnek meg az emberi szabályszerűségeknek – mondta. Hozzátette, hogy tevékenységük olyannyira kívánatos tud lenni vízgazdálkodási, klímavédelmi és biodiverzitási szempontokból, hogy Németországban önkéntesek építenek mű hódgátakat, amíg nincs elég hód az országban.

– Az a túlzó környezetvédelmi divat, hogy egyetlen fa sem dőlhet ki, felesleges, túlerőltetett környezetvédelmi álláspont, hiszen mint mondtam, a holt fák sok élőlény lakhelyéül szolgálnak. Nyilván értem, hogy a lakók ültették és gondozták ezeket, de az Életfa Környezetvédő Szövetség nagyon szívesen segít az újrazöldítésben a környéken. Ha gondolják, rengeteg fát, bokrot ültethetünk oda, hogy a hódok és a környéken élők is elégedettek legyenek. Egyébként a bontással csak rontanak a helyzeten, hiszen az állatok bizonyosan vissza fogják építeni a gátat, ezzel pedig legalább háromszor annyi fa lesz kidöntve. Ha békén hagynánk őket, egy idő után jelentősen csökkenne a rágás – húzta alá Csatahó Tibor.  Arról is beszélt, hogy a környék vízmegtartó képességét kilométerekre befolyásolja az állatok építménye.

– Egy hódvár sok ezer köbméter vizet képes megtartani. Ha a hódcsalád megemeli a vízszintet egy méterrel, az a felsőbb szakaszokon legalább fél méter talajvízszint-emelkedést jelenthet. Az ilyen aszályos időszakokban mint az elmúlt évek, ez óriási kincs az élővilágnak, az emberiségnek is. Nem is beszélve a klímára gyakorolt hatásról, melyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is kiemelt, több fokkal csökkentheti a környezete hőmérsékletét a gát vízvisszatartása – emelte ki. Egyébként korábban Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott lapunknak azt nyilatkozta, az ország vízmegtartó képességének növelése a megoldás az aszályra, ez a kormány távlati célja. 

–  Hány olyan megyeszékhely van, amelynek nem csak vára, de hódvára is van? Őszintén nem tudom milyen valós veszélye lehet. A hatásuk a vízlépcsőkéhez hasonlatos, de jó lenne mind erről szakemberekkel, és a városban élőkkel beszélni. Arra is nyitott lennék, hogy szervezzünk egy beszélgetést az egrieknek a Civil Közösségek Házába, ahol a témával kapcsolatban kifejthetik a gondolataikat, szakértőket hallgathatnak meg és megoldást kereshetünk arra, hogy képesek legyünk együtt élni Egerben a természettel – zárta szavait. 

A Heves Megyei Kormányhivatalnál is érdeklődtünk. Válaszuk szerint az eurázsiai hódok gátépítési tevékenységük révén a kedvező ökológiai hatások mellett ár-és belvízvédelmi problémákat idézhetnek elő. 

– Az általuk okozott károk mérséklése érdekében lehetőség van az állatokat, vagy tevékenységüket érintő beavatkozások elvégzésére. Belterületi vízkárveszély miatt a Heves Megyei kormányhivatal a vízügyi kezelésért felelős Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kérelmére engedélyezte hódgátak elbontását az Eger-patak egri, felsővárosi településrészén. A hatóság döntése szerint a munkálatok elvégzésére szigorú állami természetvédelmi kontroll mellett kerülhet sor –írták. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságot kérdeztük, hiszen ők bontanák le a gátakat, amelyek az idősebb hódpár, és a fiatalabb állatok építettek. Kérdéseinkre még nem érkezett válasz. Következő cikkünkben a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága részletes válaszát olvashatják a hódcsaláddal, életmódjukkal kapcsolatban, és arról, érdemes-e megbontani a hódgátat.