2023.02.16. 13:57
23 ezerrel kevesebben élnek Hevesben, Eger a harmadik legkisebb lakosságú megyeszékhely
Összesen 286 ezer ember élt októberben Heves megyében a népszámlálás adatai szerint. Eger a harmadik legkisebb megyeszékhely maradt, immár ötvenezernél kisebb népességgel, aminek negyede időskorú.
Kevesebben vagyunk Heves megyében a 2022-es népszámlálás szerint
Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap
Több mint hét százalékkal, huszonháromezerrel csökkent Heves megye lakónépessége, derül ki a 2022-es népszámlálás előzetes adataiból, amelyet a KSH tett közzé. Míg 2011-ben 309 ezren éltek megyénkben, addig tavaly október elsején már csak 286 ezren. Ezzel megyénk az ötödik legkisebb népességű volt a hasonló közigazgatási egységek között, Vast, Zalát, Tolnát és Nógrádot maga mögött tartva, míg Komárom-Esztergom népessége kevésbé csökkent, így Heves elé került a sorban.
Megyénk népességfogyásának legjelentősebb tényezője a természetes fogyás, emiatt húszezerrel lettünk kevesebben, míg a belföldi elvándorlás, illetve a kivándorlás miatt háromezerrel háromezerrel csökkent a lakónépesség. A vándorlás egyenlege a fővárosban, Pest megyében, valamint az észak-dunántúli és a nyugat-dunántúli megyékben volt pozitív, de a természetes fogyást pedig Pest, illetve Győr-Moson-Sopron megyékben kompenzálta, ezekben a megyékben tíz, illetve 4,4 százalékkal növekedett a lakosságszám.
Ahogyan országosan, úgy megyei szinten is nőtöbblet van, Hevesben 136 ezer férfit (47,6 százalék) és 150 ezer nőt (52,4 százalék) számláltak meg, előbbiek kilencezerrel, utóbbiak 14 ezerrel lettek kevesebben 11 év alatt, ezáltal az ezer férfira jutó nők száma is csökkent 1127-ről 1100-ra. Ebben a tekintetben Heves a harmadik lett Budapest és Baranya mögött, az előző népszámlálás idején még Budapest mögött a második volt Heves.
Korösszetétel szerint elmondható, hogy tovább öregedett a megye lakossága. A 14 év alattiak száma háromezerrel 42 ezerre csökkent, bár népességen belüli arányuk mindössze egytized százalékkal emelkedett is (14,8 százalék). A középkorosztály, a 15-64 éveseké drasztikusan csökkent 207 ezerről 180 ezerre, népességen belüli arányuk négy százalékponttal 63,1 százalékra mérséklődött. A hatvanöt éven felüliek száma hétezerrel 63 ezerre növekedett, részarányuk 22,1 százalékra nőtt.
Közel félmillióan haltak meg, de érkeztek külhoni magyarok
Magyarország népessége 2022. október 1-jén a népszámlálás előzetes adatai alapján 9 millió 604 ezer volt. Az ország jelenlegi területén 1980-ban éltek a legtöbben, 10 millió 709 ezren, a lélekszám azóta folyamatosan csökken. Ennek fő oka a természetes fogyás: az idősödő korösszetétel miatt az előző népszámlálás óta 464 ezer fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Ezt a csökkenést a 131 ezer fős - többségében a környező országokból érkező - bevándorlási többlet mérsékelte. Az ország lakásállománya 4 millió 593 ezer lakásból áll.
Eger népessége 57 ezerről 49 ezerre csökkent, ebben a természetes fogyás kisebb szerepet játszott, emiatt háromezerrel lettek kevesebben a megyeszékhelyen, ellenben a kiköltözés ötezerrel apasztotta a lakosságot. A többi városban összesen 83 ezren éltek, ellentétben a 2011-es 91 ezerrel, a halálozások itt nagyobb arányúak voltak, ez hatezer fős csökkenést eredményezett, az elvándorlási egyenleg mínusz ezer fő volt. Községekben 153 ezren éltek Hevesben, a természetes fogyás 11 ezer volt 11 év alatt, a vándorlási egyenleg pedig pozitív volt, háromezerrel többen költöztek ki falura, mint onnan városba, de ebből főleg a városkörnyékek profitálhattak.
Míg Egerben és a városokban ugyanolyan számban fogytak a férfiak és a nők, a községekben élő nők száma kétszer annyival (hatezerrel) lett kevesebb, mint a férfiaké. Egerből jellemzően 14-64 éves korosztály kopott ki, a 14 éven aluliak száma hétezerről hatezerre csökkent, az említett korcsoporté viszont 40-ről 31 ezerre esett vissza, az időseké viszont kétezerrel 12 ezerre emelkedett, így minden negyedik egri nyugdíjas volt. A városokban hasonló volt a helyzet, 12 ezer 14 éven aluli volt a korábbi 13 ezerrel szemben, a 14-64 éves csoportokba 53 ezren tartoztak, kilencezerrel kevesebben, mint egy évtizeddel korábban. A két népszámlálás között városi időskorúból 16 helyett 19 ezer volt. Falun ugyanúgy 25 ezer gyerek élt, mint 2011-ben, a közép korosztály kisebb mértékben csökkent, de így is kilencezerrel fogyott (97 ezer volt), az időskorúak száma viszont alig emelkedett, 31 helyett 32 ezer hatvanöt évnél idősebb lakó volt.
A népszámlálás idején fölmérték a lakásállományt is. Tizenegy év alatt 1,9 százalékkal gyarapodott a megye lakásállománya, ami a hatodik legkisebb mérték. Ez azt jelentette, hogy 135 ezerről 138 ezerre emelkedett a lakások száma, az országos részarány viszont picit csökkent, de még elérte a három százalékot. Érdekes, hogy a népességfogyás ellenére éppen Egerben kétezerrel 28 ezerre nőtt a házak, lakások száma, az egyéb városokban pedig 37-ről 40 ezerre emelkedett a lakásra alkalmas ingatlanok mennyisége. A községekben azonban fogyást mértek, kétezerrel 70 ezerre esett vissza a lakásszám.
Megyénk népsűrűsége négyzetkilométerenként 79 fő volt, ami közepesnek mondható, de 85-ről csökkent ennyire, az országos pedig 107-ről 103-ra esett vissza. Drasztikusan apadt Eger népsűrűsége, 613-ról 531-re, a városoké 168-ról 154-re. A községek népsűrűsége alig csökkent, 54-ről 51-re mérséklődött négyzetkilométerenként.
