Lombkorona tanösvény épülhet a Mátrában, a via ferratások is örülhetnek

A stratégia társadalmi vitája is elindult, 2023. április 12-ig várják az észrevételeket. A koncepció szerint cél a magas minőségű útvonalhálózat létrehozása a legjelentősebb turisztikai vonzerők, illetve a helyi látnivalók között, megfelelő számú és minőségű szolgáltatóval és pihenőhellyel. A program 18+8, egyedi karakterrel rendelkező és sikeres térségre támaszkodik, valamint hatékony promóciót és szervezetet ígér. A 18, három, vagy több napos időtöltést kínáló desztináció közé tartozik a Bükk, a Mátra, valamint a Hortobágy és Tisza-tó régió, az 1-2 naposban pedig Felső-Gömör.

A tervek megvalósítására 270 milliárd forintot terveznek fordítani, ebből a vonzerők fejlesztése 26,8 milliárd forintba kerülne, az útvonalhálózat fejlesztése 75,8 milliárd, a szolgáltatások fejlesztése 56,9 milliárd forintba kerülne. Információ, marketing, promóció, kommunikáció fejlesztésére 23,3 milliárd forintot tervez a stratégia, koordinációra és menedzsment fejlesztésre 3,4 milliárdot szánnak. Az Aktív Magyarország Alapot 84 milliárd forinttal töltenék föl. Az európai uniós pénzekre az alap célok megvalósításában is számítanak, emellett hazai költségvetési forrásokat is beterveznek a fejlesztésekre.

A stratégia megállapításai szerint a legnépszerűbb túrázási területek a hazai középhegységek, melyek közül kiemelkedik a Mátra és az Országos Kéktúra útvonala. A kerékpáros túraútvonalak között rendkívül népszerűek a tókerülő utak, így a Tisza-tavi is. A Tisza-tó a víziturizmusban is kiemelt szerepet játszik. A síturizmust tekintve a legnépszerűbb hazai desztináció egyértelműen a Mátra és a Bakony. Vitorlázásban a legnépszerűbb és vitorlásturisztikailag a leginkább értelmezhető helyszín a Balaton, de a Tisza-tó is a helyszínek közé tartozik. A lovas turisztikai civil szervezetek, szolgáltatók és a turisták visszajelzései alapján ebben a szegmensben a hagyományosan preferált helyszínek az észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régiók, a Kiskunság és a Bakony. Az extremitás határát súroló sziklamászás, a via ferrata, a siklóernyőzés és a kite surf kisebb figyelmet kap a stratégiában, de a legelsőben a Bükk az egyik kedvelt helyszín, a siklóernyőzésben pedig a Nagy-Eged hegy és a Kékestető. A kite surf esetében legnépszerűbb a Balaton és a nagyobb tavaink.

A stratégia sorra veszi az egyes intézkedéseket és ezek költségigényét. Szóba jöhet ugyanis 30-40 meglévő kilátóhely, vagy kilátópont felújítása, és 10-15 építése. Utóbbiakra legfeljebb kétmilliárd forintot szánnának. A program a jó gyakorlatok közt példának hozta föl Galyatetőt. Tervezik a tanösvények fejlesztését, felújítását, egy lombkorona tanösvény létesítését. Emellett országszerte húsz látogatóközpontot korszerűsítenének 2,5 milliárdból, s legfeljebb hármat építenének tízmilliárd forintból ott, ahol valós igény van rá. Modernizálnák a múzeumokat, kiállításokat.

A via ferratások és a létrás, pallós túrákat kedvelők is számíthatnak új útvonalakra, a siklóernyősök új indulási helyekre. Térségenként legfeljebb három helyszínen alakíthatnak ki land art elemeket, helyi kreatívok tervei alapján.

Szánnak pénzt a túracélpontok, útvonalak környezetének rendezésére, akadálymentesítésére, a turisztikai szempontból fontos erdők és tájak fenntartására, védelmére, a gyalogos turista útvonalak kijelölésére. Közel negyven milliárd forint juthat a kerékpárosoknak országos kerékpáros-turisztikai gerinchálózat kialakításával, nyomvonalak áthelyezésével, attrakciókat érintő utak kiépítésével, térségi terep- és hegyikerékpáros útvonalak kialakításával, bringaparkokkal, pumpapályákkal, országúti edzőkörökkel. A kerékpárosbarát fejlesztések között jó példaként említik a Tisza-tavat.

A vízitúrázók 3500 kilométeren hódolhatnak hobbijuknak, őket táblázással, a vízlépcsők, gátak átjárhatóságának megteremtésével, kajak-kenu csúszdák létesítésével segítenék. A vitorlások főként a Balatonon számíthatnak beruházásokra, új kikötői és motoros szabályokra. A lovasturizmust más helyszíneken is meghonosítanák, térségünkben a meglévő hálózatot fejleszthetnék tovább 850 millió forintból.

A téli sportok kedvelői is örülhetnek, ha lesz hó, illetve ha fejlesztik a pályák üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát Eplényben, Mátraszentistvánon, Sátoraljaújhelyen, Bánkúton, Kékestetőn, Visegrádon, korszerűsítenék a sífutás helyszínét Bükkszentkereszten, Normafán és Galyatetőn. Négyévszakos fejlesztések is várhatók. A síelés forrásigénye ötmilliárd forint.

Segítheti az aktív turizmust a közösségi közlekedés fejlesztése, a menetrendek átszervezése, kerékpárszállító eszközök beszerzése, buszok forgalomba állítása, kisvasutak fejlesztése. A jó gyakorlatra példa a Tisza-tóra induló célzott kerékpáros vonat.

12,5 milliárd forintból szilvásváradi mintára fejleszteni tervezik a parkolókat, belépési pontokat, ezek szolgáltatási színvonal szerint öt csoportba tartoznak majd. Ezen kívül használaton kívüli állami ingatlanból szállásokat alakítanának ki, 15-30 ifjúsági szállást rendbe tennének. A tervek között szerepel a gyalogos, kerékpáros, vízi és lovas megállópontok létesítése, több mint ötmilliárd forintot szánva ezekre.

A program elemei között szerepel kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása, bérelhető eszközök beszerzése, virtuális és plasztik kedvezménykártyák, applikációk és a hozzájuk tartozó informatikai és szolgáltatói hálózati háttér kidolgozása és kiépítése. Mindehhez hálózatot építenének ki és csomagajánlatokat is kidolgoznának vállalkozásokkal közösen. Szerepet kap a stratégiában a jogszabályok átalakítása, az iskolai oktatás, az erdei iskolák, vándortáborok, kirándulások szervezése, továbbá marketinggel, honlapokkal, eseményekkel, szemléletformálással, szervezetfejlesztéssel növelnék az aktív turizmusban való részvételt.