Száz éve az asszonyok örültek inkább a vízműnek, a férfiak úgyis bort ittak - különleges kiállítás nyílt Egerben

Átadták a Heves Megyei Vízmű Zrt. egri, Petőfi téri vízműgépházában kialakított bemutatóhelyet. A közel száz esztendős épületet felújították, abban továbbra is üzemel vízműként, ezen kívül azonban egy nagy térben bemutatják az egri vízellátás és szennyvízcsatornázás történetét, az abban résztvevő jeles személyiségeket, a víziközművekben alkalmazott eszközöket. Egy üvegpadló segítségével a jelenlegi föld alatti hálózati elemeket is meg lehet tekinteni.

Az átadón dr. Pajtók Gábor, a térség országgyűlési képviselője az emberi örökségnek számító természeti kincsek megőrzését hangsúlyozta, amelyeket kötelesség jó állapotban továbbadni az utódoknak. A vízzel kapcsolatban a takarékosságra és a szennyezés elkerülésére hívta föl a figyelmet, ebben az államnak is kiemelt felelőssége van. Mint mondta, Magyarországon minden településen kiépült a vezetékesivóvíz-hálózat és nagyrészt a csatorna is. Szót ejtett a víziközmű-társaságokról is, szerinte a Heves Megyei Vízmű Zrt. példásan teljesít. Fontosnak tartja a tudatformálást, azt, hogy meg kell őrizni az ivóvizek minőségét, és példásan kell tisztítani a szennyvizeket.

Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere méltatta a város és a Heves Megyei Vízmű Zrt. együttműködését, kiemelve, a társaság félmillió embert lát el ivóvízzel. Örömét fejezte ki, hogy a város újabb kiállítótérrel bővült, amely nem csak a vízműnek, Egernek is fontos. Nem csak a múltról és a jelenről szól, hanem a jövőre vonatkozó felelősséget is hangsúlyozza. Ő is kiemelte a tudatosság formálását, amely szülők, nagyszülők, pedagógusok és embertársak közös feladata. Szerinte a Jóisten kegyelme a Kárpát-medence vize, a jövő problémája pedig a vízhiány lesz, amely fegyveres konfliktusokhoz is vezethet.

Bárdos Zsolt, az idén hatvan éves Heves Megyei Vízmű Zrt. egri üzemegység-vezetője történeti áttekintést adott Eger vízellátásáról. A Petőfi téri vízmű közel száz éves, 1927-ben hozták létre, de a kiállításból kiderül, már előtte is voltak törekvések vezetékes ivóvíz-ellátásra, a nagy költségek miatt azonban ezek nem valósultak meg. Az 1-es kutat, amely ma is üzemel négyezer köbméter vizet ad, dr. Schréter Zoltán tervei alapján fúrták 1925-ben, a következő évben a szivattyútelepet és a csőhálózatot építették ki. Mivel a víz itt langyos, 20 Celsius fokos, tanakodtak azon, itt fúrjanak-e, az akkori tanácstagok úgy vélték, az asszonyok örülnek majd neki, a férfiak pedig úgyis bort isznak. A Hajdúhegyen vízmedence létesült, amelyet víztoronynak neveztek. Az akkoriak előre gondolkodtak, így a szennyvíz elvezetését és tisztítását is megtervezték, a jelenlegi telep pedig 1978. óta üzemel, azóta kétszer modernizálták, a szennyvíziszapot energiatermelésre és a mezőgazdaságban hasznosítják. A tisztítás jó minőségű, a tavalyi aszály idején a patak sok helyen kiszáradt, az Eger-patak alsó részén a tízezer köbméternyi tisztított szennyvíz tartotta fönn az élővilágot.

Dr. Bánhidy Péter, a társaság igazgatóságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a civilizáció alapja a vezetékes vízellátás. A vízmű a város szíve, a vezetékek az artériák. Dr. Schréter Zoltánon, a kutat megfúró Zsigmondi Béla vállalkozón kívül három személyt emelt ki pohárköszöntőjében azok közül, akik szerepet játszottak a vízműtelep létrehozásában. Trak Gézát, Eger 1924-1935 közötti polgármesterét, Hevesy Sándort, a vízműtelep tervezőjét, aki örökös főmérnök is lett, műemlékek megőrzése, a vár föltárása is fűződik a nevéhez. A harmadik személy pedig Ringelhann Béla gépészmérnök, a város gépüzemvezetője.

Orosz Boglárka, a Heves Megyei Vízmű Zrt. HR munkatársa lapunknak az európai uniós támogatásból megvalósult programról elmondta, KEHOP forrásra pályázhattak a víziközmű ágazat képviselői. Szemléletformáló programot indíthattak, amelynek keretében a lakosságot tájékoztatták az ivóvíz felhasználásról és a szennyvízelvezetésről. Ennek célja az volt, hogy az emberek tudatosabban használják a tiszta ivóvizet, s ne tegyenek kárt a csatornarendszerben, átemelőkben. Elmondta, 75 millió forintot nyertek, ennek negyedét tette ki a Petőfi téri gépház felújítása és a kiállítás berendezése. Ezen kívül programokat szerveztek általános és középiskolások számára, voltak iskolákban, rendeztek rajzversenyt, fotópályázatot, kérdőíves felmérést. szerveztek üzemlátogatásokat, volt polgármestereknél. A gépházban nyílt kiállítással minél több korosztályt szeretnének megszólítani, hogy megtudják, milyen fontos a vízmű, ismerjék meg a szennyvíz hasznosítását. Általában bejelentkezés alapján fogadnak látogatókat, egész évben várnak iskolai csoportokat, de magánszemélyek is bejelentkezhetnek.

Orosz Boglárka elmondta, a Petőfi téri vízmű továbbra is működik, egy részét lezárták a nagyközönség elől. UV berendezéssel tisztítják a vizet, innen látják el a belvárost. A pályázat ugyan most zárul, de vannak egész éves programjaik, üzemlátogatásokat szerveznek és iskolákba mennek, edukációs kiállításra, karriernapokra települnek ki.

Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Zrt. igazgatóságának elnöke lapunknak kifejtette, a tudatosság erősítésébe beletartozik a víz észszerű mennyiségű felhasználása, s kapcsolódik az is, hogy mivel a keletkezett szennyvizek élő vízfolyásokba kerülnek, fontos, hogy a mosáshoz, mosogatáshoz minél kevesebb vegyszert használjunk, ezek ugyanis kihatnak a a tisztítás technológiai minőségére. Összetett folyamatról van szó, amelynek végeredményeként az lenne jó, ha olyan szemlélet alakulna ki, hogy az emberek tudják, tudják, hogy csak arra használjanak ivóvizet, amire föltétlenül szükséges. Ezen kívül figyeljenek oda, mi kerül be szennyvíz hálózatba biológiailag és mechanikailag. Nem csak a vegyszerek, hanem a dugulást okozó tárgyak is problémát okoznak, a legkülönbözőbb dolgokat találni a rendszerben. Ennek végeredményeként a felhasználás észszerű lesz, a szennyvíz pedig újrahasznosítható, s nem kerül veszélybe a technológia.

Dr. Bánhidy Péter szerint több évtizedes távlatban jel csökkent a vízfelhasználás, amikor olcsó volt a víz, nem gondoltak költségvonzatára. A költségek most sem jelennek meg teljesen a vízdíjban, de az ár már magában takarékosságra ösztönöz. Kérdésünkre az elnök elmondta, minden szennyeződés veszélyezteti a vízbázist. A vízmű kútjai nagyobb mélységűek, de figyelni kell, mert a szakszerűtlenül fúrt házi kutak okozhatnak olyan szennyezést, ami elérheti a vízmű által hasznosított vízbázist.