Tavaly sok kárt okozott az aszály, búzát termesztenek a legtöbben Hevesben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Igazgatósága összefoglalta, mi tudható a tavalyi évről mezőgazdasági szempontból, ezt mutatták be a Heves Vármegyei Közgyűlés legutóbbi ülésén. Közölték, 2022-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Vármegyei Szervezetének Elnöksége 43 alkalommal ülésezett, mely alatt 2589 földügyet bírált el, ami több mint 10 százalékos kereslet csökkenést jelent a 2021-es évhez képest. A művelési ágakat tekintve 2022-ben a szőlő művelési ágú területek átlagára (2 millió 300 ezer forint/hektár) volt a legmagasabb a megyében, ezt követték a szántó területek (2 millió 200 ezer forint/hektár), míg a tavalyi első helyről a harmadik helyre csúsztak vissza a gyümölcsösök. Heves vármegyében, tiszta művelési ágú területeket vizsgálva a szántó területek értékesítése volt a legjelentősebb 2022-ben.

A növénytermesztésről is szólt a beszámoló. Mint írták, Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló földterülete 5 millió 81 ezer 100 hektár volt, melyből Észak-Magyarország 581 ezer 600 hektárral, míg Heves vármegye 188 ezer 200 hektárral részesedett 2022-ben. Az előző évi adatokhoz viszonyítva az országos és regionális mezőgazdasági termőterületek növekedése, vármegyei szinten enyhe csökkenése figyelhető meg.

A nagyobb távlati összehasonlításban jelentősebb zsugorodást mutató szántóterületek 2021-es látványos növekedése, bár sokkal visszafogottabb, de továbbra is növekvő tendenciát mutatott 2022-ben. Ugyanakkor a gyümölcsös, szőlő, gyep területek minimális zsugorodással zárták a tavalyi évet. A konyhakert művelési ágú területek nagysága az előző két évhez hasonlóan különösebb elmozdulás nélkül jelentős – több, mint 4000 hektár – csökkenést szenvedett el az elmúlt öt évben.

Heves vármegyében a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek 76 százaléka, mintegy 141 ezer 900 hektár termőterület szántó művelési ágban volt nyilvántartva 2022-ben. Ez a művelési ág határozza meg a térség mezőgazdasági arculatát, a vármegye földhasználati megoszlásának legjelentősebb részét. Jóval szerényebb lefedettséggel, de továbbra is másodikként van jelen a gyep művelési ág a maga 16 százalékával, majd ezt követi a szőlő művelési ágba tartozó területek nagysága 6 százalékkal. Heves vármegyében a szántóföldi növénytermesztést tekintve az őszi búza, őszi és tavaszi árpa, kukorica, napraforgó-, valamint repcemag termesztése a jellemző.

A 2022-es vetésszerkezet alakulásában, továbbra is a jól megszokott növények szerepelnek a legnagyobb hányadban: a búza 42 ezer 773 hektár, az árpa 11 ezer 281, a kukorica 7 ezer 96, a napraforgó 32 ezer 983, és a repce 4 ezer 999 hektár. A búza és az árpa termőterülete erősödést mutatott 2022-ben. Az előző évben észlelt visszaesését követően ismét a többéves átlagához közelített a búza termőterületek nagysága. A kukorica területvesztése is csupán az előző évek jellemző mértékéhez korrigált. 2022 legnagyobb területvesztését az őszi káposztarepce élte meg. A területolvadás köszönhető volt a tavalyi szélsőséges időjárási körülmények kedvezőtlen hatásainak, ami – a kukorica és a napraforgó mellett – ezen növényi kultúrában mutatkoztak meg leginkább. A vetés ugyan optimális időben, és talajállapotok között történt, azonban már 2021 őszén sok területen kelésgyengeségek jelentkeztek, ami kitárcsázáshoz, és amennyiben lehetséges volt más kultúrával történő hasznosításhoz vezetett. Így az induló vetésterületekhez képest számottevően nagyjából 50 százalékával csökkent a növény állományi területe.

A rendkívüli aszályos környezet – az árpa kivételével – valamennyi vizsgált szántóföldi növényi kultúrában jelentős, az elmúlt öt év viszonylatában a legnagyobb terméskiesést okozta. Ebből is megfigyelhető, hogy a gazdálkodók még nem alkalmazkodtak a vízhiányos időszakok megfelelő kezeléséhez. Kis előretörés mutatkozik a cirok és a köles vonatkozásában, ami az aszályos időszakokra való reagálás jeleként értékelhető. A szárazságtűrő fajták, hibridek mindenképp előtérbe kerülnek, de az új növények elterjedése még várat magára.

Az öntözéses gazdálkodáshoz nem adottak a feltételek, kevés területet lehet öntözni a vízbázisok hiánya miatt. Jelentős állami beavatkozás, csatornarendszerek kiépítése nélkül nem is várható elmozdulás. Amennyiben a földterületek szélén lesz elérhető víz, úgy növekedhet a gazdálkodói beruházási kedv az öntözőberendezések iránt. Jelenleg többségében sem elérhető víz, sem technológia nincs jelen a mezőgazdasági területeken.

A gabonafélék betakarított területének nagysága 2015-öt követően csökkenő tendenciát mutatott, egészen 2018-ig. 2020-ra több, mint 5 ezer hektárral növekedett a betakarított területek nagysága 2018-hoz képest. Heves vármegyében gabonafélék esetében mindösszesen 64 ezer 342 hektár betakarított területet tartottak nyilván 2022-ben.

A 2018-as évet követően a gabonafélék termésátlaga a 2019-es kiugrás, majd visszaesés ellenére is jelentős növekedést mutatott mind országos, mind vármegyei viszonylatban. A tavalyi aszályos év azonban – remélhetőleg időlegesen – felborította ezt a tendenciát.

A vármegye gazdálkodói a 2017-ben legjelentősebb mértékben még meggyet termesztettek. A meggy termesztés, bár 2019-ig növekedést mutatott, de 2018-ban már az alma termelés dominált a vármegyében és a 2019-es kiugrást figyelmen kívül hagyva nagyjából stagnált a vármegye összes gyümölcstermését tekintve. A 2018-2020 időszakban a megoszlást tekintve az almát követően legnagyobb mértékben – folyamatos termelési volumencsökkenés mellett – meggyet termesztettek. 2020-ban, a 2019-es évhez hasonlóan a harmadik legjelentősebb mennyiségű gyümölcstermést a szilva és ringlószilva adta, amely a vármegyei gyümölcstermés megoszlást tekintve 6,2 százalék. 

Kiemelhető, hogy az alma termésmennyisége 2017-ről 2019-re több, mint háromszorosára nőtt, 2022-ban az megközelítőleg a 2018-as termésmennyiség értékére csökkent, tehát 8 ezer 727 tonna almatermést takarítottak be Heves vármegyében ebben az évben. A vizsgált éveket tekintve megállapítható, hogy a betakarított gyümölcstermés mennyisége vármegyei és regionális szinten tendenciózusan csökken, ezzel szemben országosan emelkedő képet mutat. A szőlő termésátlagát tekintve 2018 előtt az országos átlagnál kedvezőbb hozammutatókkal rendelkezett Heves vármegye. A 2019-es jelentős visszaesést követően hullámzó értékeket produkálnak a vármegyei adatok, a 2018-as adatokhoz képest jelentős termésátlag visszaeséssel.