Egy másik festmény rejtőzik a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt kápolna oltárképe alatt

Tovább folytatódik a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt kápolna kutatása – ezúttal a kápolna egykori berendezésére fókuszál, erről a Dobó István Vármúzeum számolt be.

– Nemesné dr. Kis Tímea művészettörténész és Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke illetve a Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolna kutatócsoport lelkes tagjai 2021-ben, a romtemplom építéstörténetének kutatása közben rábukkantak egy, az épülethez köthető, 1780-ban kelt forrásra. Az egyház látogatási jegyzőkönyvből (canonica visitatio) kiderül, hogy a hegyen állott kápolna felszerelési- és berendezési tárgyait az 1776-tól épült Fájdalmas Szűz kápolnába, azaz az Egerben található Hatvani temetőbe szállították át. Az inventáriumban szerepel az Eged-hegyi kápolna főoltárképe is, amelyet a temetőkápolnában a kutatók egy kis helyiségben fedeztek fel. A Mater Dolorosa, azaz Fájdalmas Szüzet ábrázoló 18. század közepi olajfestmény restaurálását a Magyar Képzőművészeti Egyetem végzős hallgatói, Szőke Viola Borbála és Burinskaite Paulina végzik Heitler András tanszék- és témavezető, egyetemi docens irányításával. A jelenlegi festmény alatt egy másik témájú kép is rejtőzik, melynek kompozíciója egyelőre nem ismert, de a közeljövőben röntgensugaras vizsgálat fogja feltárni azt. A most látható olajfestményen szignó is van: Johan Petrus Schmid(t) pinxit 1778, ami a mester nevére és arra utal, hogy a festmény 1778-ben készült a hatvani temetőkápolnához, s hogy az eredeti Negy-Eged hegyi remetekápolna szintén barokk főoltárképe lett átfestve. A felső kép további érdekessége, hogy Krisztus öt szent sebén egy-egy lyukpár látható, amelyeket valószínűleg valamilyen nemesfémmel díszítettek – számolt be a vármúzeum az újdonságokról.

A Nagy-Eged hegyi remetekápolna kutatásáról szóló kiállítás melyet már bemutattunk portálunkon a Dobó István Vármúzeum Déli fogadóépületében még november közepéig látogatható. Nemesné dr. Kis Tímea portálunknak már elmondta, már korábban is kutattak a hegyi kápolna után, de nem tudták, hol lehet. Felidézte, hogy Turay Zoltán természetjáró mellett idős túrázók is segítettek a hely beazonosításában. Elindult a közösségi kutatás, melynek eredményeképp végül rábukkantak egy feljegyzésre. Ebben leírták, hogy a remetekápolna egyes berendezési tárgyait átszállították az 1776-tól épült Fájdalmas Anya-kápolnába, a Hatvani temetőbe. Ott bukkantak rá a kápolna eredeti oltárképére, melynek másolata az eredeti kerettel az említett helyen van ma is. Rábukkantak egy díszes, féldrágakövekkel kirakott 70 centiméteres ereklyetartóra is.

Korábban arról már beszámolt, hogy az oltárképet a Magyar Képzőművészeti Egyetem beválogatta a restaurálandó műtárgyak közé, és ősszel elkezdődik a folyamat, melyet a legjobb végzős hallgatóik bevonásával végeznek. 

– Az ereklyetartó pedig 200 év után először a vármúzeum kiállításán látható. Írott források segítségével lehetett megállapítani, hogy az épületet Barkóczy Ferenc egri püspök emeltette 1752-ben egy már ott álló, szintén a Szent Kereszt tiszteletére szentelt, de akkor már romos épület helyére. A régészeti feltárás során szeretnénk elkülöníteni a régi és az új építményrészeket is – magyarázta a kutató korábban.

Rákóczi Gergely, a vármúzeum régésze a júniusi bejáráson arról számolt be, hogy a nyugati részen megtalálték a kápolna bejáratát, a torony maradványait illetve az oda vezető csigalépcsőt. A másik oldalon az egykori padló lenyomatát és ez egykori vakolatot is meglelték. A kutatás várakozáson felüli eredményeket hozott: meghatározták a templom térszerkezetét is, monogramos pecsétlőre más kisebb leletekre is bukkantak. Azt mondták, meglepő, hogy milyen magasan, két méteren állnak még a kápolna falai.