Egerben úton-útfélen találkozunk a hóstyákkal – tudod, mit jelentenek?

Az Egri Fertálymesteri Testület történetében is gyakran előfordul a hóstya szó. Szombaton avatják új tagjaikat, 10 órakor az egri Bazilikában szentmise lesz a hivatalba lépő fertálymesterekért, majd átvonulnak a városháza dísztermébe, s esküt tesznek, majd részt vesznek az avatási szertartáson. 

Eger utcanévtábláin gyakran felbukkan a hóstya szó, ami a nem odavalósiaknak valószínűleg nem sokat mond. Közele lenne a hóhoz vagy az ostyához? A Minden, ami Eger oldalon kifejtették, mit is jelent pontosan a hóstya. 

– Egerben sétálva azt látjuk, hogy a sokak számára idegenül hangzó hóstya szó csak ezekben a kifejezésekben bukkan fel: Maklári hóstya, Hatvani hóstya, Cifra hóstya, Rác hóstya. Ezekkel az utcanévtáblák felső sorában találkozhatunk, az utcanevek fölött. Ide a városrészek elnevezését szokták írni, azaz városrésznevekről van szó. 
Ha figyelmesen nézelődünk, egy-egy helyen – például a Maklári úton – találunk régi, nehezen olvasható táblákat is. Azokon Maklári felsőváros szerepel. Ezen a nyomon már érdemes elindulni – kezdték a történetet. 

Mint írják, bár Eger városáról rendszerint a törökök jutnak eszünkbe, és az ország három török minaretje közül is az egyik itt van – mégsem a törökökhöz kell fordulnunk a hóstya ügyében, hanem a németekhez. Egyes elképzelések szerint ugyanis, amint az utcanévtáblák is tükrözik, a hóstya nem más, mint a német Hochstadt [hóhstatt] ’felsőváros’ szó megfelelője. A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz.) is megerősíti a német eredetet, és széles területen használatos nyelvjárási szónak tekinti a hóstát szót és változatait, amik közül az egyik a hóstya. A szótár szerint azonban nem a hoch [hóh] ’magas’, hanem a Hof [hóf] ’udvar’ szó az előtag. A szó közvetlenül a németből és szlovák közvetítéssel is bekerült a magyarba. Német nyelvterületen a szó ’udvarhely’-et, azaz olyan – esetleg bekerített – telket jelentett, ahol ház vagy gazdasági épület állt.

– A szlovákba átkerült Hofstadt szó hangalakja a TESz. szerint az „-ák, -iák képzős főnevekhez idomult”, azaz például hušták [husták], hošťák [hostyák] formákkal is találkozunk. A jelentések között a szlovákban már megjelenik a ’házas zsellér’ és a ’külváros’ is. A magyar hóstya alak a szlovák hóstyák formából keletkezett, elvonással, hiszen a k-ra végződő szót többes számúnak érezték a beszélők. Eszerint a magyarázat szerint a hóstya jelentése ’külváros’ – olvasható a Minden, ami Eger oldalon. 

Ha Eger térképére pillantunk, azt látjuk, hogy a hóstyák valóban a belváros körül helyezkednek el. A történelmi városmagot a XIX. század végéig fal vette körül, és négy nagy és több kisebb kapun lehetett kijutni belőle. A kocsiutak a Maklári, Hatvani, Cifra és Rác kapukon át az azonos nevet viselő külvárosokba vezettek. Mára a városfalnak nyoma sincs, Eger különös nevű külvárosai, a hóstyák azonban megmaradtak, tették hozzá. 

A fertálymesterek történetéből kiderül, hogyan is kapcsolódnak a hóstyákhoz a testület tagjai.

A honlapjukról kiderül a történetük. 

– Egerhez kötődő sajátosság a fertálymesterség. Breznay Imre Eger múltjából című könyvében részletesen ír erről a mesterségről, a hóstyákról, kapukról. A négy nagy kaput így mutatja be: „A négy nagy kapun hármas boltíves nyílás volt, amelyek közül a középsőn - a nagyon-  kocsik jártak, a két kis szélsőn pedig a gyalogosok. A kis kapu körülbelül másfél méter széles volt.” A hóstyákat fertályokra osztották, amihez a fertálymesterség kötődött. A fertálymestereket mindig a kereskedők, iparosok és földművesek közül választották. Feladatuk a rend biztosítása volt, egyebek között ügyeltek például a tisztaságra.  A fertálymesterség feltétele, hogy legyen saját házuk, tudjanak írni. Eleinte nem sokra nézték őket, a tekintélyük azonban egyre nőtt, s a XVIII. században már tisztes egri polgárcsaládok vannak a fertálymesterek között – olvasható az Egri Fertálymesteri Testület honlapján. A leírásból kiderül, Cifra hóstya például ma is élő név. Másik, szintén használt nevei Cifra sánc, Cifra part, s többször megtalálható a Cifra külváros név is. A Maklári hóstya Egernek Maklár község felé eső városrésze. Valamikor ezen a részen Almagyar nevű falu volt. A városrész melletti külterület neve ma is Almagyar, Almagyar-dőlő. A belvárostól a Maklári kapu választotta el, melyet Almagyar kapunak is neveztek.

A hóstyákról további részletek a fertálymesterek honlapján is megtalálhatók.