Az átlagnál rövidebb volt a mátrai síszezon

A korai tavasz miatt véget ért a síszezon Magyarországon, utolsóként, február 25-én leállt a Mátraszentistváni Sípark is, illetve a Normafa Park sífutó pályája. A Síelők.hu összesítése szerint az egyetlen hóágyúzható Heves vármegyei pálya ezen a télen 73 napon keresztül tartott nyitva, míg tavaly 75 napon keresztül állt a téli sportok szerelmesei rendelkezésére. Ez az átlagnál rövidebb volt. Az utóbbi tizenöt évben átlagban 82 napon keresztül lehetett síelni Mátraszentistvánon, ebben voltak 45-50 napos évek is, de olyanok is, mint 2013 és 2022, amikor 106, illetve 107 napon keresztül tartott ki a hideg és a hó.

Heves megyében nem maradt több síterep, Szilvásváradon 2019-ben zárt be a pálya, ez a legalacsonyabban fekvő síterep volt az országban. Bánkúton és Kékestetőn csak természetes havon lehetne síelni, víz nélkül nem tudnak havat gyártani, a vezetéképítés problémájára évek óta nincs megoldás. Bánkúton nagyobb mennyiségű természetes hó lehullása esetén ki szokott nyitni a pálya, de erre ebben a szezonban nem volt példa, tavaly 19 napig mentek a felvonók. Az utóbbi években felváltva volt egész évben zárva a pálya, illetve két-három héten keresztül nyitva. A 2012/2013-as szezonig rendszeresek voltak az egy-másfél hónapig tartó síszezonok Bánkúton és Szilvásváradon is, azóta markánsan tapasztalható a klímaváltozás.

Mint Szabó Péter és Pongrácz Rita Másfélfok.hu-n megjelent 2022-es elemzése rávilágít, az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok (amikor legalább 1 centiméter hó hullott) éves száma, azonban a csökkenés pont az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra. A legnagyobb csökkenés az összes havas napok számában épp az eddigi leghavasabb országrészben, Északkelet-Magyarországon történt. Megyénk hegyvidéki területein 40 év alatt 6-8 nappal esett a havas napok száma, és szintén csökkent 1-5 nappal a jelentős havazást hozó napoké. A következő negyven év sem hoz sok jót, a klímamodellek azt jelzik, hogy a délnyugati és az északkeleti határvidéken a nagy havazások számában csökkenésre számíthatunk, viszont az ország nagy részén nem várható változás, sőt, a Dunántúl északi részén és a Bükkben még kisebb növekedésre is számíthatunk. Várhatóan azért, mert a domborzat miatt itt alacsonyabb hőmérsékletekkel társul majd a téli növekvő csapadékhajlam. A század második felében ugyanez lesz a tendencia, az emberi tevékenység hatása igazán csak a század végére jelentkezik: ekkor a pesszimista forgatókönyv szerint vett szimulációkban a délnyugati területeken 10-15 nappal is csökkenhet a 20 év alatt előforduló nagy havazások száma. A legtöbb jelentős havazás végül így a Bakonyban várható.

Az átlagnál rövidebb, enyhébb

A Hungaromet szerint 2024. februárban a középhőmérséklet országos átlagban 8,2 Celsius fok volt, ami 7 Celsius fokkal haladja meg az 1991–2020-as átlagot. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő. Ezzel az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a XX. század eleje óta, 2,4 fokkal megelőzve az 1966-os februárt is. Olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana. A Mátra leghidegebb részein 3,4 Celsius, a Bükkben 5,4 Celsius fokos középhőmérsékletet regisztráltak.

Emellett az idei február országos átlagban magasabb hőmérsékletet hozott, mint tizenhárom április (1901 óta), valamint 0,2 fokkal meghaladta a leghűvösebb, 1987-es tavasz átlagértékét is. A havi középhőmérséklet síkvidéken többnyire 7 és 9 fok között alakult, és még a legmagasabb hegyeken is bőven fagypont felett alakult a hónap középhőmérséklete.

Az extrém enyhe időjárás mellett kifejezetten száraz volt a február. A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján mindössze 18,8 milliméter volt, ami a szokásos mennyiség fele. A legcsapadékosabb része az országnak a Mátra és Bükk térsége volt, ahol 50 millimétert meghaladó havi csapadékösszegek is előfordultak.