Jön Dzsesszika, Mei és Pipó - vajon eltűnhetnek a régi magyar nevek?

A keresztnévválasztás minden szülő számára okozhat fejtörést, hiszen ez egy végleges döntés, ami befolyásolhatja a gyermek jövőjét is. Azt, hogy milyen nevet adunk a gyermeknek, sok minden meghatározhatja, ilyenek például az éppen aktuális névadási szokások. Dr. Takács Judit, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi docense több kutatást is végzett már ebben a témában. Legutóbbi Bródy Sándor Könyvtárban tartott előadásában napjaink keresztnévadásának divatjelenségeit mutatta be. 

De mit is jelent pontosabban az, hogy divat a névadási szokásokban? 

– Trendnek egy időszak szokásait nevezhetjük, ami névadás terén, a keresztnevek esetében egy generációnyi, azaz maximum 20-25 évnyi intervallumot jelent. Manapság gyorsabban változik a névdivat, már 5-6 év alatt is jelentős változás figyelhető meg a névadási szokásokban. Az elmúlt években azt mondták a szakemberek, hogy hazánkban „az a trend, hogy nincs trend”. Ez azt jelenti, hogy egymás mellett többféle divat is megjelent egyszerre. Ezek közül két igazán fontosat tudunk kiemelni, az egyik az idegen eredetű nevek, úgynevezett jövevénynevek, mint például a Zoé, Lilien vagy Linett beemelése. Tavaly, 2023-ban került a női névanyagba például az Emilin, Linell és Mei név is. A másik, a régi magyar vagy annak vélt nevek divatja, mint a Botond, Levente, Réka, Zalán újabban a Kende, Zétény vagy a Bulcsú – ismertette dr. Takács Judit, egyetemi docens. 

Hozzátette, hogy manapság a legfőbb divattrendet a rövidült vagy becézett névalakok használata jelenti, mint a Panka, Bella, Molli, Lia, vagy Mia. Ez a trend újabban már a férfinevek esetében is jelentős, erre példa a Náel a Nátánael névből, a Pipó a Filippóból vagy a Gábris a Gáborból. Továbbá a két keresztnévből létrehozott nevek is nagyon divatosak napjainkban, mint az Annarózsa, Annabella vagy Rózamari, bár ez a trend főleg a női nevek esetében jelentős. 

– Egy-egy területnek is lehet saját névdivatja. Például a 60-as években Büky Béla foglalkozott a budapesti keresztnévadás különleges hatóerőivel, de azóta is igen sok szakdolgozat, sőt doktori disszertáció is készül egy település vagy terület névdivatjának diakrón, azaz történeti szempontú vizsgálatáról. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem repozitóriumában csaknem kétszáz olyan szakdolgozat van, mely egy-egy település keresztnévanyagát, annak változását dolgozza fel. A legkorábbi ilyen anyag 1964-ből származik és Darvas község személynévanyagát mutatja be – mesélt az időtálló téma népszerűségéről az oktató. 

Kiemelte, hogy a névválasztás témájában két csoportot kell megkülönböztetni, a divatneveket és a divatos neveket. A divatos nevek egy névközösségen belüli, gyakori neveket jelentik, a magyar névviselők csoportján belül például ilyen név a Mária, Erzsébet, Katalin, István, József és László. A divatnevek viszont egy-egy időszak névhasználatára jellemző, akkor gyakrabban adott nevek, amelyek használata gyors fel- és lefutást mutat. A névgyakorisági lista aljáról indulva hirtelen jelennek meg a leggyakrabban adott nevek között, majd néhány év múlva el is tűnnek. Ilyen volt a 60-as években az Ildikó, a 70-es években az Andrea és a Zoltán, a 80-as években az Alexandra, 2000 után pedig a Bence és az Anna. 

A Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság honlapján lehet tájékozódni az újszülöttek körében leggyakrabban adott nevekről, illetve a teljes népességen belüli gyakori nevekről. 

A egyedi nevek tendenciája a névadási szokásokban

Magyarországon a névadási lehetőségek törvényileg szabályozva vannak, ezért vannak olyan jogszabályok, amiket figyelembe kell venni névadás esetén. Nem választhatunk bármilyen nevet a gyermekünknek, csak olyat, amit már engedélyeztetve van vagy adhatunk be kérelmet, az általunk adni kívánt, új keresztnév engedélyezésre.  A jogszabályok nyújtotta lehetőségeken belül azonban a névválasztást a névadók, a szülők egyéni ízlése határozza meg. A választást segítheti a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont oldalán elérhető Utónévkereső portál, ahol jelentés, eredet, szótagszám, hangrend, becézés, névnap, gyakoriság és számos egyéb szempont alapján lehet szűrni a 2024 februárjáig, az adható utónevek listájába került 4581 utónevet. 

– A név elsődleges funkciója az identifikáció, azaz a hasonlók közül való kiemelés, megkülönböztetés. Az identifikációra, az egyértelmű azonosíthatóságra és egyedítésre való törekvést jól mutatja a különleges vagy kifejezetten egyedi nevek adásának vágya. Ritka nevet könnyen választhatunk az Utónévkereső segítségével, ha a ritka gyakoriságú nevekre szűrünk, de nagyon sokan ezzel sem elégednek meg. Vannak, akik kifejezetten egyedi, csak a saját gyermekük által viselt nevet kívánnak adni, ezért az általuk névteremtéssel létrehozott név bejegyzését kérvényezik. Ennek elfogadásáról az Utónévbizottság dönt – részletezte a névadási szokásokat dr. Takács Judit. 

Hozzátette, hogy manapság az egyedi nevek választásán kívül nagyon erős tendencia a hagyományos, úgynevezett régi magyar nevek adása is. Ebben az esetben azonban a névadók nem azokat a neveket adják, amelyek a névanyagban megterheltek, gyakoriak, mint az Erzsébet, István, József vagy Mária, hanem előszeretettel nyúlnak vissza a honfoglalás előtti időszakba. Így kerültek használatba a Csenge, Levente és Botond nevek is, ám ezek a nevek gyakran nem magyar, hanem például török eredetűek, mint az Ákos, Sarolta, Álmos nevek is. 

– Sokaknak fontos, hogy olyan nevet válasszanak a gyermeküknek, ami külföldön is kimondható, nincsenek benne nehéz magyar hangok, mint a „cs” vagy „zs”. Manapság pedig egyre többen törekednek kifejezetten idegen eredetű nevet adni, mint a Vanessza, Kevin, Dzsesszika, esetleg más névanyagban is ugyanebben a formában megtalálható nevet adni, mint az Anna, Hanna, Emma, Judit vagy apró, például helyesírási eltéréssel megjelenő nevet adni, mint a Viktor vagy a Liza. A névadók célja ez esetben az, hogy a név nemzetközi színtéren is jól használható legyen. Ezzel ellentétes törekvés a régi, sőt ősi nevekhez való visszanyúlás, mint Hunóra, Sáfély, Kende, amely megmozdulás mögött a névadók nemzeti értékekhez való erős kapcsolódását lehet felfedezni – mesélte dr. Takács Judit, egyetemi docens. 

Kiemelte, hogy a gyakori magyar nevek választásnak tendenciája azonban manapság erősödni látszik, ugyanis az elmúlt években egyre többször választják újszülötteknek is például a Júlia vagy Mária nevet. Emellett a férfinevek esetében a Péter, László és a Tamás nemcsak az összes névviselő, hanem az újszülöttek között is a leggyakoribb nevek között vannak.