Az álom egy álomszép tájházban öltött testet Tarnaszentmárián

Tájházat adtak át szombaton Tarnaszentmárián. A kicsinosított, évszázados épület ablakaiban piros muskátlik virítanak, a tornác falán hagyományos paraszti szerszámok függenek, a tágas udvaron kerekeskút köszönti a betérőt, s a fák árnyékában bográcsozóhelyet is kialakítottak egy kemence társaságában. Flesch Gabriella polgármester történelmi pillanatnak nevezte a település életében az avatást. Ilyen nincs minden nap, ez a hagyományokat bemutató hely hosszú munka gyümölcsének tekinthető, tette hozzá. 

– Az 1920-as években kezdte építeni ezt a házat Korcsik József és neje. A 90-es évekig a család tulajdonában volt. Akkor megvette egy hölgy, aki aztán az idősotthonba került. 2020-ban került az önkormányzatunk tulajdonába. Persze, azért nem ennyire egyszerű a történet. Úgy kezdődött, hogy mindig szerettem tájházakat, udvarokat is bemutató televíziós műsorokat nézni, és már régi álmom volt, hogy egy ilyet mi is létesítsünk a községünkben. Aztán adódott rá alkalom is, hiszen az önkormányzat melletti szép kis tájjellegű ház eladó lett. Megörültem neki, meg is beszéltem a tulajdonossal, hogy szerzünk rá pénzt. Ám, az nem olyan könnyen jön - emlékezett vissza. 

- Kértem Horváth László országgyűlési képviselő segítségét is, aki meg is ígérte, hogy támogatja az ötletemet. Ám, a háztulajdonos nem tudta kivárni, míg lesz rá pénzünk, eladta az otthonát. Elszomorodtam. Két hónappal később szólt Horváth László, hogy indul egy Magyar Falu Program pályázat, induljunk rajta. Igen ám, de akkor már nem volt mit megvenni. Így merült fel a lehetőség, hogy ebben a másik épületben alakítsuk ki a tájházunkat. Nekivágtunk, sikerült a pályázatot is megnyerni, meg is tudtuk venni az ingatlant az elnyert összegből. Még maradt is annyi pénzünk, hogy a tetőt rendbe rakjuk, mert félő volt, hogy beszakad. Megőriztünk és kiállítottunk egy fotót, hogy milyen leromlott állapotban vettük meg a házat. Kétségbeejtő volt. Sokan azt tanácsolták, hogy le kellene inkább dózerolni az egészet, de nem hagytam magam rábeszélni. Amikor bementem a pajtába, és megláttam a szép kőfalat, végleg eldöntöttem, hogy az épület helyre lesz állítva. A 2021 tavaszán kezdődött el a munka, majdnem minden héten itt voltunk, mindig csináltunk valamit, renováltunk, festettünk, takarítottunk. Ötlet mindig volt, mit tegyünk, csak elég kevesen voltunk a megvalósításhoz. Az utolsó szakasz bizonyult a legnehezebbnek, mert a tereprendezés is hátra volt, csapatunk viszont leginkább az önkormányzat hölgytagjaiból állt, egy férfi segített az első pillanattól fogva. Az egész önerőből, társadalmi munkában készült a Tarnaszentmáriai Érdekközösség Egyesület segítségével és magánszemélyek adományaiból, de legfőképpen a kézi munkánk által – részletezte Flesch Gabriella.

A polgármester elmondta, hogy egyedül a tájház mögött álló mosdó épült pályázati forrásból, 2022-ben nyertek rá pénzt. Nagyon fontos a megléte, hiszen éled a térségben a turizmus, amit a Sirokig tartó kerékpárút tovább lendít. A Tarnaszentmárián megálló bringások és más kirándulók már nemcsak a sok évszázados templomot kereshetik fel, a tájház sokat dobhat a a község ismertségén. 

Flesch Gabriella elmondta, hogy a felújított épület valójában egy tájházból és egy kiállításból áll. Az utca felőli egykori lakórész maga a tájház, ahol tisztaszoba, konyha, és egy, mondhatni, retrószoba látható. Utóbbiban kapott helyet az egykori helyi önkéntes tűzoltók adománya, továbbá megismerhetők a helyi laktanya életét bemutató relikviák, valamit az 50-80-as évek tárgyi emlékei. A kiállításnak a tágas pajta ad otthont, ott egy családi trófeagyűjtemény látható. A verpeléti Barócsi István nagyon szeretett vadászni ezen a területen. Úgy tervezte, hogy idős korát itt fogja tölteni, házat is vett, de elhunyt. Özvegye és családja ajánlották fel nekünk a gyűjteményt, mert az új házukban nem fért el, ám szerették volna, ha a trófeák a közelükben maradnak, magyarázta a polgármester.

– Hála és köszönet minden egyes embernek, aki az idejét és az erejét rászánta, hogy segítsen nekem a cél elérésében – fogalmazott a tájház megnyitásakor Flesch Gabriella. – De legfőképpen a Jóistennek adok hálát, hogy erőt adott a terv végigviteléhez. Kérem önöket, őrizzék meg, adják tovább a gyerekeknek. Tiszteljék e házat, mert ebben nagy munka van, ez a ami örökségünk. Tiszteljük a múltat, mert akkor van jövőnk! - emelte ki. 

A frissen átadott tájházat Kovács Tamás, Verpelét római katolikus plébánosa áldotta meg. A vendégsereg ezután megnézhette belülről is a gazdagon és gyönyörűen berendezett helyiségeket, majd a kerti kemencében frissen sült meleg kenyérlángosból falatozhatott.