Nagy sikerrel fut Gárdonyi Géza műve, az Isten rabjai a színházban, pluszelőadás is lesz

A Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián szerzőpáros már a Zrínyi Miklósról szóló Zrínyi 1566, vagy a Rákóczi Ferencről szóló A fejedelemben is remekelt, most sem történt ez másként. Kiegyensúlyozott, drámai helyzetekben bővelkedő, élvezetes zenés darabot hoztak létre, melynek ősbemutatóját a napokban tartották Egerben. 

Mi, akik többnyire egy vallástalan oktatási rendszerben nevelkedtünk, a kereszténység mikéntjéről, a hit extázisáról Gárdonyi regényéből szerezhettünk ismeretet. Nem is értem, miért nem tiltották be ezt a regényt, amikor egy egyházi szertartáson való megjelenés az úttörőcsapatból való kizárást vonta maga után. Ami engem illet, ami vallásos áhítat, meggyőződés lehetett bennem, azt az idén halálának századik évfordulóján méltán ünnepelt Gárdonyi Gézától tanulhattam. 

Egy történelmi eseményt felidézve mondott el ebben a regényben mindent, amit Jézus Krisztus szenvedéstörténetéről, a megváltó erejéről tudni lehet. IV. Béla a tatároktól való fenyegettetés félelmében születendő lánygyermekét ajánlotta fel Istennek, s annak világra jötte utána a Nyulak Szigetén felépített zárdában neveltette kegyes körülmények között. A szerzetesi életről innen szerezhetett ismeretet a regény olvasója, s a mai néző is. 

Evangelizáció ez az előadás, a nemesebbik fajtából: világos, tiszta, érzékletes, és a humort, a vidámságot sem nélkülözi. Élénk, szerethető és mozgalmas előadás jött létre Egerben. Már maga a díszlet is lenyűgöző. Néhány vasszerkezetből a román kori palotát, templombelsőt és rendházat is sikerült elénk varázsolnia Húros Annamária díszlettervezőnek. A díszlet egyszerre súlyos, és könnyen átjárható. Szükség is van erre, hiszen az előadás mozgalmasságáért, és éteri miliőjéért a GG Tánc tagjai is felelősek. Angyalokként repdesnek körbe, hol kiegészítve, felerősítve a zenei mondandót, és a veretes szöveg üzenetét. Moravetz Leventének sikerült egy jól működő darabot „ácsolnia” a díszletek közt, jók a versszövegek is, arányos az előadás szerkezete, s a szereposztás meglepően jól illik ezekbe a keretekbe. 
Szent Margitot, a gyermeket Holló Enikő, a fiatalt Misurák Tünde játssza, éteri tisztaságával és elevenségével megfelel a Gárdonyi megformálta példaképnek. Vallásos áhítatában, kitartó hitében mindkettő valóban békeszerző és áldozatos vértanú. A Gárdonyi teremtette ellentét, a főhős Jancsi kertész Dovák Soma megformálásában eleven, életvidám kisfiú. Anyjával való kettőse humor forrása, a felnőtt kertész-szerzetes pedig Török-Újhelyi Tamás megformálásában egy erőteljes musicalfőhős. Szárnyalóan énekel, s habitusa pedig beleillik a szenvedéllyel teli, mégis aszketizmust tudatosan vállaló ifjú szerepébe. A királyt Tunyogi Péter, a királynét Nagy Adrienn játssza hihetően. Istvánfi Fruzsina pompázatos jelmezében remekül idézik meg a történelem fogságában vergődő uralkodó párt. 

Moravetz jó ízléssel ábrázolja a szerzetesek belső világát. A fehér csuhás barátok sem szentek, esendő emberek. A rendfőnök Marcellusz igyekszik okosan, és a királyi szándékhoz illeszkedően irányítani a rábízottakat. A szolnoki színházból ismerős Bot Gábor meghívott vendégként mértéktartóan és a szólamokat remekül kiénekelve vezeti a történetet. Olimpiádész apácafőnök szerepében Dimanopulu Afrodité is emberi vonásokat mutat fel. A feladat – a királylány vallásos nevelése – érdekében világi életét hagyta hátra, munkája nemcsak öröm, hanem felelősséggel vállalt kötelesség. 

Saárossy Kinga Jancsi anyjaként egy világi figura, tájnyelvi beszédével, heves érzelmi kitöréseivel ő az, aki leginkább kiszól ebből a közegből, s a darab során jellemfejlődésen megy keresztül. Nem emlékszem pontosan, hogy a világi élet felé vágyódó Jakab szerepét Gárdonyi teremtette-e meg, vagy csak a színpadi műben kapott ilyen karakteres szerepet, mindenesetre életszerű, és lendületesen viszi tovább a történetet. Rencz Márk meghívott vendég a hangjának is köszönheti a szerepet. Rácz János György barátként elhelyez egy-két geget a történetben. Miért is ne? Hiszen – ezt Gárdonyi is így fogalmazta meg – a szerzetesrendben érző, vágyakozó emberek éltek. Kardos Kristóf, Reiter Zoltán szerzetes barát alakítása is ilyen. Szőke Olivért cseh királyi kérőként látjuk. Feltűnése töprengésre készteti a nézőt. A politika hányszor volt képes átírni a királyi szándékot! 

Csathó Norbert V. Istvánként, Raikovics Viktória Petronella nővérként, Vókó János egy villanás erejéig a darab elején kertészként, Jancsi apjaként tűnik fel. Egyáltalán nagyon mozgalmas az előadás, hiszen 10 tagú tánccsapat mellett, egy tucatnyi énekes, a kórus is megjelenik a színen. Nagy Zoltán zenei vezető az első sorból dirigálja az énekeseket, akik csaknem hibátlanul intonálnak, úgy, hogy a zenekar nincs is jelen. 

Az Isten rabjai összefoglaló neve a szerzetesrendben Jézus szenvedését magukra vállalók és hirdetők közössége. Isten szolgái, a haladás előre vivői ők, abban a történelmi korban. Talán most is. Ez adja a musical aktualitását. Amint Gárdonyi írja: „A gyűlölet az ördög mérge. A tökéletességre törekvő ember nem engedi, hogy belecsöppenjen a szívébe.” Ezt fogadjuk meg mi is!