Az Aba-nemzetség örökségének ápolására szövetkezett vármegyénk öt települése

Együttműködési megállapodást írt alá  az év elején öt Heves vármegyei település – Abasár, Feldebrő, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos és Kisnána – egykori királyunk, Aba Sámuel és kora örökségének gondozására. Grócz Zsolt, a vállalt feladat koordinálását végző Abasári Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt portálunknak, hogy nem előzmény nélküli az alapítvány létrehozása.

– Abasár szülöttje vagyok, a nyolcvanas évek óta élt bennem az emlék a Bolt-tetőn végzett ásatásról. A mi törekvésünk 2006-ban indult, még egy másik alapítvány keretében. Akkor még csak egy rotunda maradványait dokumentálta a korábbi ásatás. Hosszabb szünet után, 2016-ban éledt fel újra az érdeklődés, hogy mit rejthet a Bolt-tető maga alatt. A Magyarságkutató Intézet és Kásler Miklós professzor, volt miniszter hathatós támogatásával az ásatás végül komoly lendületet vett, és a feltárás mai eredménye sokkal gazdagabb a vártnál. A korábbi elköteleződés hozta létre az Abasári Népfőiskola Alapítványt, amelynek célja, hogy valóban népfőiskola lehessünk. A Nemzeti Művelődési Intézet az egész Kárpát-medencében igyekszik támogatni a gyerekek hazaszeretetre, nemzeti identitásra és öntudatra nevelését, és ennek a szándéknak a népfőiskola-hálózat az egyik zászlóshajója. A Lezsák Sándor és felesége alapította Lakitelki Népfőiskola Alapítvány nyomán bővül a hálózat, de Heves vármegyében nincs még népfőiskola. Mi erre a címre pályázunk – jelentette ki Grócz Zsolt.

Az elnök azzal folytatta, hogy a sikeres népfőiskolai pályázatot szeretnék megalapozni az öt település összefogásával. Céljuk a Dél-Mátrában található középkori épített örökség, az Aba-nemzetséghez kötődő történeti hagyományok megismertetése a fiatalokkal, hogy a tradícióinkat, a nemzeti öntudatot továbbvihessék.

– Úgy éreztük, hogy az öt település épített öröksége, helyi értékei – a templomok, várak, vármaradványok – önmagukban nem eléggé turistacsalogatóak. Aki meglátogatja valamelyiket, egy óra múlva tovább indul. Az ország távolabbi részén élőket megszólítani összefogás nélkül nem biztos, hogy sikerül. Ezért gondoltunk egy Dél-Mátra – az Abák földjén fantázianevű összefogásra, ami kistérségként bővítheti a lehetőségeinket. Az öt települést érintő vezetett programmal egy, de akár két teljes napra elegendő látnivalóval is szolgálhatunk a látogatóknak. Ezzel mindenki sokkal szélesebb képet kaphat arról, milyen lehetett errefelé az élet, amikor Aba Sámuel, illetve az országnak királyt adó Aba-nemzetség itt élt – magyarázta Grócz Zsolt.

Az Abasári Népfőiskola Alapítvány együttműködési megállapodással bír a Nemzeti Örökség Intézetével, amely felkarolta az ügyüket. Az elnök hozzátette, a legkomolyabb partnerünk a Magyarságkutató Intézet, és az ásatásnak köszönhetően a köztudatba is bekerült az abasári királyi központ, amely ma már hivatalosan is történelmi emlékhely. 

– Most kezdünk építkezni az ifjúság nevelésével kapcsolatban. A Nemzeti Örökség Intézetének nagyon jó programjai vannak: kiviszik a fiatalokat, az iskolai osztályokat a történelmi emlékhelyekre, és ott tartanak nekik interaktív történelemórákat, hogy élővé tegyék a kultúránkat, a hagyományainkat. Mi még erre sajnos nem állunk készen, nincs olyan interaktív terünk, ahol foglalkoztatni tudnánk ezeket a csoportokat. Egy folyamat elején tartunk, hiszen még zajlik az ásatás. Még hátra van az itt álló régi művelődési ház bontása s egy újabb családi ház megvásárlása, majd pedig az alattuk lévő terület feltárása. Biztosan hosszú évek munkája lesz még, amíg a végleges formáját elnyeri a romkert. Akkor dől el, hogyan lesz bemutatható, milyen kapcsolódó, kiszolgáló létesítményeket tudunk hozzáadni, például akár az alatta lévő pincerendszert, vagy akár a mostani borozót, ahol egy látogatóközpont is kialakítható lenne. Egyelőre mind az öt település igyekszik a szerepét megfogalmazni az együttműködésben. Odafigyelünk egymás programjaira, rendezvényeire. Az első közös eseményünk a pályázaton nyert öt Petőfi-körtefacsemete átadása volt közelmúltban a települések képviselői számára – részletezte Grócz Zsolt.

Az elnök arról is szólt, hogy az ilyen kezdeményezések fő gátját a korlátozott anyagi lehetőséget jelentik. 

– Ha kistérségi szinten tartalmat tudunk adni az összefogásnak, és esetleg a népfőiskola státuszt is sikerül elérni, akkor a Nemzeti Művelődési Intézet révén már infrastrukturális háttérben is gondolkodhatunk. Ennek a tervei már elkészültek, az egykori abasári helyőrségi művelődési otthon kiválóan alkalmassá tehető arra, hogy ott népfőiskola működjön. A törvény által előírt paramétereknek teljesen megfelel. Most arra készülünk, hogy tartalommal töltsük meg az elképzeléseinket, s azt Lakitelken be tudjuk mutatni, igazolva, hogy érdemesek vagyunk a népfőiskolai státuszra. Már megjelent például az abasári ragadványnevekről szóló kiadványunk, amit még a nyolcvanas években gyűjtöttek össze. A népfőiskolai státusz már egy bizonyos állami forrást is  jelentene Lakitelken keresztül, és egy közművelődési előadó foglalkoztatására is munkahelyet teremtene. Mindez újabb lehetőség lenne az együttműködés további, minőségi tartalommal való gazdagítására. Még az út elején járunk, de a képzeletünk szárnyal – fogalmazott Grócz Zsolt. 

képaláírás: Még hosszú évek múlva nyeri el végleges formáját az abasári romkert Forrás: Czímer Tamás