Felboríthatja a ritmusunkat az óraátállítás, figyelmeztet a gyöngyösi háziorvos

A nyári és a téli időszámításhoz kapcsolódó óraátállítást eredetileg azért találták ki, hogy a természetes fényt jobban kihasználják, és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiával takarékoskodni tudjanak. Magyarországon 1980 óta tekerik át rendszeresen az időmérőket évente kétszer, 1996 óta pedig kormányrendelet is előírja az időszámításokra való átállást. Ezt ma már több mint 70 ország alkalmazza minden év márciusában és októberében.

Az utóbbi években azonban felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e az óraátállításra, és azt is vizsgálták, ennek milyen arányban vannak a negatív illetve pozitív hatásai. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól dr. Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvost kérdeztük.

– Csak egy óra ide-oda, de azért azzal számolni kell, hogy az arra érzékeny embereknél a napi ritmus felborítását is okozhatja. Már ez az egy órás átállítás is befolyásolhatja a vegetatív idegrendszer működését. Megzavarhatja a bioritmust, akár két-három héten át is gondot okozhat. Fejfájásra, fokozott frontérzékenységre, koncentrációs problémákra számíthatnak azok, akiket ez megterhel. Az egészséges életmód, az esti mozgás, szükség esetén melatonin hormon segíthet átvészelni ezt az időszakot – sorolta a szakember.

Azt is kiemelte, hogy akik autót vezetnek, közlekedjenek óvatosabban, de ugyanerre inti a gyalogosokat is, ők is legyenek körültekintőbbek, figyeljenek magukra és másokra fokozottabban.

– Az, hogy ez mennyi embert érint, nehéz megmondani, mert a tünetek összekeverhetőek akár a tavaszi fáradtsággal, akár más betegséggel. Azt ajánlom, legyünk óvatosabbak, és mozogjunk többet, és figyeljünk arra is, hogy a szervezet több vitamint igényel ilyenkor – tette hozzá.

A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György azt nyilatkozta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult cirkadián ritmusunkat, melyben az alvásnak is helye van.

A 2000-es évektől elejétől azonban vita övezi, hogy valóban szükséges-e az óraátállítás. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni. A határidő akkor 2021 volt, de közbejött a koronavírus-járvány, így a legtöbb tagállamban nem született döntés. Az Európai Parlament végül a végső döntési határidőt 2024-ig halasztotta.

Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock