HEOL

A járókelők ellenségei a kóbor ebek, melyek gazdátlanul, éhesen csámborognak az utcákon. Ezek a kutyák sokszor agresszívak és kiszámíthatatlanok, éppen ezért vigyázni kell velük. Ha nincsenek veszettség ellen beoltva, és megharapnak, súlyosan megfertőzhetik az embereket.

– A veszettség a legrégebben ismert betegségek közé tartozik. Már az ókori egyiptomiak leírták a betegség tüneteit kutyákon, macskákon, embereken, és még ma is világszerte elterjedt. A veszettség állatról emberre, a veszett állatok testváladékaival, legtöbbször harapás útján terjed – tudtuk meg dr. Huszti Györgyikétől, az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézetének regionális tisztiorvosától.

– Minden melegvérű állat fogékony a fertőzésre, rókák, kutyák, macskák lehetnek a leggyakoribb fertőzőforrások. A veszettség-fertőzés következménye a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamat, amely mindmáig halálos kimenetelű. Azonban a fertőzés bekövetkezte után lehetőség van a tragédia kivédésére egy védőoltási sorozattal. Az emberek védőoltása – legyen az bármilyen sikeres – nem jelenti a probléma végleges megoldását: ehhez az állatok veszettségének megszüntetése, illetve fertőződésük megelőzése szükséges.

Az idei év első félében megyénkben kutyaharapás miatt összesen 92-en kaptak veszettség elleni védőoltást, közülük 61 személynél a „nem megfigyelhető kutya” vagyis gazdátlan eb által okozott sérülés miatt kellett oltani. A 61 sérült közül Egerben és környékén 24, Gyöngyösön és környékén 12, Hatvanban és környékén 8, Füzesabonyban és környékén 17 embert oltottak be.

– Ha valakit kóbor állat harapott meg, minden esetben szükség van az egyén veszettség elleni védőoltására, melyet jogszabály ír elő. Amennyiben az állatnak van gazdája, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki megkezdi a kutya 14 napos megfigyelését. Ha az állat ezt követően is egészséges marad, nem volt veszett az eb a harapás időpontjában, és így az oltási sorozat szükségtelen.

Ha a harapást okozó állat gazdája hivatalos dokumentummal igazolni tudja, hogy az állat megkapta az évenkénti kötelező veszettség elleni védőoltást, az állat két hetes hatósági megfigyelésétől ez esetben sem tekinthetünk el – hansúlyozta a tisztiorvos hozzátéve: a sérülést okozó ebet semmiképp sem szabad kiirtani, hogy 14 napig megfigyelhető maradjon.

Mivel Magyarországon már alig-alig fordul elő veszett állat, valamint arra, hogy a védőoltási sorozatnak, mint minden beavatkozásnak lehetnek kockázatai, továbbá az indokolatlan oltások jelentős gazdasági terhet jelentenek az országnak, rendkívül fontos, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor az oltásra.

Ennek egyik feltétele a kóbor, nem megfigyelhető állatok okozta sérülések számának jelentős csökkentése. A kóbor kutyák elszaporodása sajnálatos tény, megoldásában a települési önkormányzatok állattartási rendeletei, a közterületi felügyelet, illetve a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal segíthet.