Energiatermelési és -hatékonysági beruházásokra számítanak Heves megyében

Nyilvánosságra hozták a Heves megyére kidolgozott Területi Igazságos Átmeneti Tervet. A 2020-2027-es európai uniós pályázati időszakban a KEHOP Pluszban külön százmilliárd forintos dedikált keretösszeg jut Heves megyének a szén alapú energiatermelés kivezetése, ezzel az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése és az ebből fakadó gazdasági, társadalmi hátrányok kompenzálására. Ennek egyik alapdokumentuma a területi terv.

Hevesben az átalakítás 5,8 ezer munkahelyet érint, háromezret közvetlenül vagy a bányászatban, vagy a beszállítóknál. A dekarbonizáció több mint 900 munkahely megszűnését jelentheti a szénalapú energiatermeléshez kapcsolódóan, több százat a beszállítóknál és a kereskedelemben. A leépítés érintheti a vasutat éppúgy, mint az ipari parkot.

Úgy számolnak, hogy a bányákból 2025-ig 300-an mennek nyugdíjba, a rekultiváció, valamint az energetikai és gazdaságfejlesztési beruházási elképzelések nyomán várhatóan ezer embert fognak foglalkoztatni, őket át kell képezni. Félezer dolgozó 2025-ig betölti hatvanadik életévét, munkájukból fakadóan rossz az egészségi állapotuk, róluk kiemelten gondoskodni kell. Az átképzésben számítanak a Miskolci Egyetemre, illetve a megye nyolc szakképző intézményére, igaz, nehezíti a dolgot a szakképzés idei átalakítása.

Heves megyében a következő néhány évben mintegy ezer új munkahely várható nagyberuházásoktól, főleg az elektronikai szektorban, a fémiparban és a járműiparban. Az új, zöld technológiákhoz kapcsolódóan a megyében 2030-ig mintegy 564 új munkahely jöhet létre, kiemelten a megújulókra alapozó villamosenergia-termelésben, buszközlekedésben, erdőtelepítésben és ezek értékláncaiban.

A társaság energetikai, illetve gazdaságfejlesztési beruházásai nyolcszáz ember jövőjét oldhatják meg. A zöld gazdasági diverzifikációs beruházások 450 munkavállalót igényelnek, míg az energetikai fejlesztések és a rekultiváció 350 embernek adhatnak munkát. A Mátra tervezi haltenyészet, napelem újrahasznosító labor, zöld közlekedés, blokkmúzeum és szabadtéri skanzen, napelem-tartószerkezet gyártó, ásványi szigetelőanyag gyártó, gipszkarton újrahasznosító, módosított keményítőgyártó, két kilowattóra alatti akkumulátorok kompetenciaközpont, hálózati energiatároló kompetenciaközpont, akkumulátoripari képzési program, védett munkahely, egészségügyi szolgáltató ház létrehozását.

Szükséges az ipari park energiaközösségi célú továbbfejlesztése, a modernizációra szoruló területek infrastruktúrafejlesztése, valamint a felszabaduló képzett munkaerő átvétele is. Az ipari parkba települhetnének épületenergetikához és energia-hatékony építőiparhoz kapcsolódó termelő kapacitások, például használt nyílászárók és szigetelőanyagok újrahasznosítása. Gondolni kell a háztartási energiatárolás eszközeire, a napelemekhez kapcsolódó akkumulátorok technológiája azonban még nem kiforrott. A megyében sok a rossz energiahatékonyságú épület, ezért érdemes lehet szigetelőanyag, nyílászáró gyártó, illetve hőszivattyú-gyártó kapacitásokat létesíteni.

A terv szükségletként említi háromezer hektárnyi bányaterület rekultivációját, a bányászati munkautak fenntartását, elektromos töltőhálózat létesítését a Mátra hatásterületén és elektromos buszok, önkormányzati járművek üzembe állítását.

A lakossági fűtésre energiaközösségi megoldást javasolt a dokumentum, mert a pénztelenek a háztartások, ha egyet segítenek, feszültség lesz, és a beruházás fenntartása nincs megoldva. Ha felújítják az ingatlant, akkor is drágább lesz a fűtés lignit nélkül. A környéken ezerkétszáz családi ház és 120 társasház épületenergetikai korszerűsítését tervezik.