Nagyot villantott az emberkereskedelem állami gondozott egri áldozata a bíróság előtt

A büntetőper bírósági tárgyalása idején már betöltötte a 14. életévét N. A., de amikor emberkereskedelem bűntettének sértetje lett még gyermekkorú volt. Munkatársunk emlékei szerint a tanúként való meghallgatásának volt egy érdekes pillanata: a terembe szólítását követően a kifejezetten csinosan, miniszoknyába öltözött lány egy laza mozdulattal átlépett a büntetőtenácsot a teremben lévőktől elválasztó korláton. A tanácsvezető bíró hirtelen zavarba jött, majd visszaperancsolta a tanút a korlát mögé.

Az állami gondozott N. A. tanúvallomásában pontosan visszaidézte az 1999. június 13-án késő este Hatvanban történteket. Ő az egri intézetből megszökve érkezett meg a Zagyva-parti városban élő ismerőséhez, a vádlott rokonához, Cs. Évához. Ekkor az ugyancsak fiatalkorú L. Csaba segítséget ígért neki és a hozzájuk csatlakozó, akkor 17 esztendős B. A.-nak abban, hogy „munkát” szerez. Egy Budapestre irányuló telefonhívást követően négyesben a közeli parkba mentek, ahová hamarosan megérkezett néhány kigyúrt izomzatú ismeretlen egy Mercedesszel.

A későbbi elítélt velük tárgyalt, és 40 ezer forintban állapodott meg a férfiakkal a két lány ellenértékeként. Innen a lányokat Nyírbátorba vitték, ahol útjuk a Tropical bárba vezetett. Az ott történtekről N. A. kendőzetlenül adta elő vallomásában, hogy szexuális szolgáltatást kellett nyújtaniuk a bár vendégei számára. Hasonlókról beszélt az eladásnál jelen lévő Cs. Éva tanú is. Ő azt sem titkolta, hogy maga is részesült a vételárból, az összeg felét kapta meg a vádlottól.

Nem emlékezett viszont semmire B. A., a másik áruba bocsátott idősebb lány. A bíróság előtt arra hivatkozott, hogy abban az időben rendszeresen szipuzott, így semmit nem tud visszaidézni az elmúlt évben történt esetről.

Külön érdekessége volt a tárgyalásnak, hogy - ügyészi indítvány alapján - újabb tanút idézett a bíróság: a Tropical bár vélelmezett üzemeltetőjét, Cs. Tibort. Ellene - az üggyel összefüggésben - korábban kiskorú megrontásának alapos gyanújával eljárás is folyt. Ezt azonban az ügyészség – bizonyítékok hiányában – megszüntette.

A Heves Megyei Bíróság előtt a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a lányok munkát kerestek ugyan, de a Tropicalban csak szállást kaptak egy éjszakára, tekintettel életkorukra. Arról, hogy tovább maradtak, Cs. csak később értesült, mert ő pár napig távol volt az élettársa által működtetett szórakozóhelytől – vallotta.

Ez a vallomás is rávilágított arra, hogy az új törvényi tényállással a büntetőbíróságnak nincs könnyű dolga a bizonyítást illetően, mert sem a tanúk, sem a vádlottak „nem szívesen” emlékeznek a történtekre, vagy egészen másként adják elő az esetet, mint azt a vádirat megfogalmazza.

A bíróság az ítélet indoklásában hangsúlyozta: bizonyítékként értékelte N. A. és Cs. Éva vallomását, mert azok egybehangzóak és életszerűek. "Az már nem a bíróságnak a tiszte, hogy minősítse azt a körülményt, hogy ennek a bűncselekménynek most csak egy vádlottja van. Maga az emberkereskedelem megvalósult, mert 1999. március 1-je óta senki nem adható el még munkavégzés céljára sem, még akkor sem, ha ehhez beleegyezését is adná." – fogalmazott az ítélet indoklásában a tanácsvezető bíró.

Fk. L. Csabát végül fiatalkorúak fogházában letöltendő, egy év három hónapi szabadságvesztéssel, mellékbüntetésül a közügyektől való kétévi eltiltássál sújtotta a bíróság.

Kiemelt képünk illusztráció Fotó: Shutterstock