Koronavírus: öt év fegyház járhat a védekezés akadályozásáért

A március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt rendelte el a kormány. Az operatív törzs május 1-i tájékoztatóján Kiss Róbert rendőralezredes, az operatív törzs ügyeleti munkatársa beszámolt arról, hogy eddig összesen 311 a járványüggyel összefüggésben elrendelt büntetőeljárások száma. Ebből rémhírterjesztés miatt 83 esetben, közveszéllyel fenyegetés ügyében 26 esetben, csalás tekintetében 95 esetben, míg járványügyi szabályszegés miatt 18 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást. Ezekkel az esetekkel összefüggésben eddig 59 főt hallgattak ki gyanúsítottként.

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében állapít meg sajátos szabályokat az új tényállás.

Ezek sorában módosítja a hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.) egyes rendelkezéseit. A módosítások járványveszély esetére ahhoz hasonló büntetőjogi védelmet nevesítenek, mint amilyen a közveszélyokozás esetén irányadó.

Az egyik, erre az időszakra szóló változás, hogy a Btk. A közbiztonság elleni bűncselekmények című XXX. fejezete új alcímmel és új tényállással egészül ki. Ez a közveszély okozása bűntényt követően a járványügyi védekezés akadályozása. E paragrafusban a jogalkotó büntetni rendeli a járvány jogilag és hatóságilag is kimondott veszélye esetén hozott vagy alkalmazott intézkedések végrehajtásának aktív akadályozását.

Ennek értelmében, ha valaki akadályozza a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének meggátlása miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés teljesítését, a járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, terjedésének elkerülése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, az bűntettet valósít meg, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A szankció egytől öt évre nőhet, ha e deliktumot csoportosan követik el. Halál bekövetkezése esetén kettőtől nyolc évig kerülhet jogerős bírósági döntéssel rács mögé az illető.

Módosult, mégpedig új, második alapeset taglalásával a büntetőjogi kódexnek a rémhírterjesztésről szóló rendelkezése is, amelynek az elkövetés helyének hatályát az egész országra kiterjesztik. Ennek az indoka az, hogy különleges jogrend idején a jogalkotó a köznyugalmat a közveszély színhelyétől független büntetőjogi védelem alá kívánja helyezni. E szerint a korábbi törvényi tényállás annyival egészül ki, hogy a közveszéllyel összefüggésben történik a valótlan tény állítása, illetve híresztelése.

Új törvényi tényállás lett ez a paragrafus a Btk.-ban. Az előírás arról szól, hogy büntetéssel sújtható bárki, ha a különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa.

Amennyiben ez a bíróság előtt bebizonyosodik, akkor az elkövető bűntett címén egytől öt évig kerülhet fegyintézetbe.

Ajánlókép: illusztráció