Utcai maszkviselés, kijárási tilalom – az összes szabály, mikor hova és hogyan mehetünk

Összegyűjtöttük a november 11-től szabályos új rendelkezéseket, amelyek az utcai maszkviselést éppúgy érintik mint hogy milyen büntetésre számíthat az, aki megszegi a kijárási tilalmat.

Heol

Forrás: Shutterstock

Ahogy arról beszámoltunk, kedden a parlament elfogadta a rendkívüli jogrendről szóló törvényt. A koronavírus elleni védekezés jegyében számos helyen pontosították a korábbi szabályokat, illetve szigorítottak azokon. A közterületi maszkviselésről és a sportmérkőzésekről is rendelkeztek, csakúgy, mint a kijárási tilalomról, a rendezvényekről vagy épp arról, hogy milyen szankciókra számíthat az, aki megszegi a törvényt. Fontos tudni, hogy az eddigi intézkedések mellett léptek életbe az újak. Lássuk a részleteket!

Maszkviselés

Orbán Viktor kedd este a közmédiában jelentette be, hogy a közterületeken is kötelező lesz a maszkviselés. A Magyar Közlöny részletezése nyomán kiderült, hogy ez mit is jelent pontosan: a 10 ezer főnél nagyobb lakónépességű települések belterületén a helyi önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen lesz kötelező a maszkviselés, kivéve a sportolás során, valamint a parkokban, illetve a zöldterületeken. A területek kijelölése a polgármester feladata.

Mindemellett általánosan érvényes, hogy minden hatévesnél idősebbnek kötelező maszkot (orvosi, munkavédelmit, illetve textil vagy más anyagból készültet) viselni, az orrot és a szájat is elfeledve

  • az üzletekben (mindegy, hogy vásárló vagy dolgozó az ember)
  • az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpontokban
  • a köz- és nyilvános magánlevéltárak külső személyek számára látogatható területén
  • minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletekben, szintén függetlenül attól, hogy vendégként vagy dolgozóként van jelen az ember
  • az egészségügyi intézmények területén (kivéve az ott ápolt betegnek az elhelyezésére szolgáló kórteremben)
  • A szociális intézményekben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belül vannak velük, valamint az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint a fentebb meghatározott módon kell viselniük a maszkot
  • ügyfélfogadási időben

  • a közigazgatási szervek ügyfelek részére nyitva álló területén
  • postákon
  • mindenhol, ahol ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5-nél többen tartózkodnak egy időben
  • Az üzemeltetőnek kell gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot a meghatározott módon viseljék az emberek. Ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozás megsértése esetén alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatják. A tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem meghatározott módon (orrot, szájat takarva) viselőkkel szemben pótdíj kiszabását is előírják.

    Azt, aki nem akarja viselni, vagy rendesen viselni a maszkot, ki kell zárni az utazásból, leszállítani a járműről. Ha ezeket nem hajlandó megtenni, a járművezető vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni.

    Azokat, akik elszólításra sem hajlandóak rendesen viselni a maszkot az üzletekben és a többi fent felsorolt helyen, azokat az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

    A kijárási tilalom és a magatartási szabályok a közterületeken

    Ahogy arról beszámoltunk, este 8 óra és reggel 5 óra között, bizonyos kivételektől eltekintve mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. A kivételek:

  • egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal
  • ha munkába megyünk, onnan jövünk haza, vagy ha eleve közterületen dolgozunk
  • a versenyszerűen sportolók (versenyszerűen sportoló az, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy
  • engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. Amatőr vagy hivatásos sportoló is lehet) edzésre vagy sportrendezvényre mehetnek, azokon részt vehetnek, onnan hazamehetnek este nyolc és hajnal 5 között is
  • Kutyát sétáltatni, ahogy arról beszámoltunk, a lakhely 500 méteres körzetében lehet
  • Az önkormányzatok dönthetnek a kutyafuttatók bezárásáról. Azt, hogy valaki a munkáját végezve tartózkodik közterületek, okirattal kell igazolni. Ez utóbbi kitétel érinti a versenyszerűen sportolókat is, a fent említett esetek tekintetében. Az okiratot a kormany.hu-ról lehet letölteni, ott tették közzé annak pontos tartalmi követelményeit. Csak az ennek megfelelő igazolást fogadják el.

    Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés, de ugyanitt, illetve a sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – megengedett. A versenyszerűen sportolókat leszámítva tilos viszont ugyanitt a csapatsport, különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda.

    Rendezvények, esküvők, temetések

    Gyűléseken és rendezvényeken tartózkodni, függetlenül azok helyszínétől, bizonyos kivételektől eltekintve tilos, és nem is lehet ilyesmit szervezni, tartani. A védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény

    helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni. Érdemes tisztázni, mit tart rendezvénynek a szabályozás, és hogy mit nem.

    Eszerint rendezvény:

  • a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény
  • a kulturális esemény,
  • a sportesemény (de erre külön szabályok vonatkoznak – részletek lejjebb)
  • a magánrendezvény
  • a karácsonyi vásár.
  • Nem rendezvény:

  • a vallási közösségek szertartása a házasságkötés, valamint a temetés kivételével. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt
  • az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.
  • A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egyszerre legfeljebb tíz ember van jelen. A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötvenet. A házasságkötésnél kizárólag a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető, maguk a házasulók, a tanúik, a párszülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei vehetnek részt.

    Sportrendezvényekre vonatkozó külön szabályok

    Alapvetés, hogy a sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos, de nézők nélkül, zárt körülmények között megtarthatóak azok.

    Vendéglátó üzletekre vonatkozó szabályok

    Ahogy írtuk, ezeken a helyeken csak a dolgozók tartózkodhatnak, de az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett a tartózkodás.

    A munkahelyi éttermekben, büfékben lehet tartózkodni, és a szálláshelyek éttermeiben, bárjaiban is, ha ott csak a szálláshely vendégét szolgálják ki. Ugyanez érvényes a nevelési, oktatási intézményekre is: a menzákon, büfékben lehet tartózkodni, ha ott csak a tanulókat és a dolgozókat szolgálják ki.

    Üzletekre vonatkozó rendelkezések

    Üzletben, lottózóban, nemzeti dohányboltban 19 és reggel 5 óra között csak az ott dolgozók tartózkodhatnak, és zárva kell tartani. A patikák és benzinkutak nyitva maradhatnak ebben az időintervallumban is. A vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek. Arra külön szabályok is érvényesek.

    Szálláshelyekre vonatkozó szabályok

    Szálláshelyeken csak az ott dolgozók, valamint az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodhatnak, valamint a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok

    ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók.

    A vendéglátó üzletek, lottózók, nemzeti dohányboltok, patikák, benzinkutak és szálláshelyek üzemeltetői, vezetői kötelesek gondoskodni a szabályok betartásáról.

    Szabadidős létesítményekre vonatkozó előírások

    Mozi, edző- és fitneszterem, uszoda, közfürdő, jégpálya, állatkert, vadas-, vidám- és kalandpark, valamint játszóház, színház és egyéb előadóművészeti előadás (cirkusz, tánc, zenei), muzeális intézmény, könyvtár, kép- és hangarchívum, közösségi színtér, közművelődési intézmény, integrált kulturális intézmény nem látogatható, ott csak a dolgozók tartózkodhatnak.

    Ez a szálláshelyeket is érinti egyébként: ha van is valahol fürdő vagy játszóház például, vagy bármi a fent felsoroltakból, azt sem lehet megnyitni még a jogszerűen ott tartózkodó szállóvendégek előtt sem.

    Fontos kitétel, hogy a jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak. A szabályok betartásáról szintén a helyszínek üzemeltetője, vezetője köteles gondoskodni.

    Felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések

    A felsőoktatási intézményekben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható, de ha annak fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést ez alól. A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a rektor dönt.

    Iskolákra vonatkozó szabályok

    A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak, míg a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend lép életbe. A kollégiumok az iskolaigazgatók döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik. A testhőmérés megmarad, mégpedig továbbra is kötelezően.

    Jogi következmények

    A kormányrendelet külön kezeli az intézményi, rendezvényekhez, eseményekhez, kereskedelemhez, szabadidős létesítményekhez kapcsolódó hivatali kötelezettségek megszegését és az egyéni felelősséget. Lássuk először az előbbieket:

    Ha

  • megszegik a rendezvényekre, gyűlésekre vonatkozó tilalmat
  • az üzemeltető a tömegközlekedés kapcsán megszegi a védelmi intézkedéseket segítő köteletezettségeit
  • hagyja, hogy megszegjék a sportrendezvényekre, esküvőkre, temetésekre, családi és magánrendezvényekre vonatkozó szabályokat
  • ha lottózókat, üzleteket, nemzeti dohányboltokat 19 és 5 óra között nem zárják be
  • ha a patikákban, benzinkutakon, vendéglátó üzletekben, szálláshelyeken, dohányboltokban, üzletekben, lottózókban, szabadidős létesítményekben, közösségi intézményekben (mozi, edző- és fitneszterem, uszoda, közfürdő, jégpálya, állatkert, vadas-, vidám- és kalandpark, valamint játszóház, színház és egyéb előadóművészeti előadás (cirkusz, tánc, zenei), muzeális intézmény, könyvtár, kép- és hangarchívum, közösségi színtér, közművelődési intézmény, integrált kulturális intézmény) az üzemeltető vagy a vezető nem gondoskodik a védelmi intézkedések betartásáról
  • ha az iskolákba az arra jogosultakon kívül mást is beengednek, vagy ha beengednek olyan felnőttet, vagy nem különítik el azt a gyereket, kiskorú diákot, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, és nem értesítik azonnal a szülőjét
  • akkor a rendőrség százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – kivéve az iskolát – legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja. Ezeket a szankciókat egyszerre is alkalmazhatják, egy napon belül többször is.

    Ha az adott hely, szervező, üzemeltető vagy annak alkalmazottja mindent megtett a szabályok betartásáért, így például felszólította a vendéget a távozásra, pláne, ha ő maga értesítette a rendőrséget, hogy nem boldogulnak a renitenssel, akkor nem kap bírságot, sem figyelmeztetést, sem semmit. Ha csak részben tett meg mindent a szervező, üzemeltető, akkor azt figyelembe veszik a büntetésnél.

    Szabálysértést követ el az, aki

  • nem viseli megfelelően a maszkot, vagy eleve nem viseli ott, ahol kötelező
  • megszegi a kijárási tilalmat
  • gyülekezik vagy csoportosul közterületen, nyilvános helyen, vagy rendezvény, gyűlés helyszínén tartózkodik
  • engedély nélkül csapatsportol
  • nézőként részt vesz sportrendezvényen
  • ha esküvőn van jelen, az engedélyezettek körén kívül
  • illetéktelenül vendéglátó üzletben, vagy 19 és 5 óra között lottózóban, üzletben, nemzeti dohányboltban tartózkodik
  • szálláshelyen szegi meg a védelmi intézkedéseket
  • ha valaki a nevelő-oktatási intézményekben nem hajlandó alávetni magát testhőrmérséklet-mérésnek .
  • A szabálysértési pénzbírság legalacsonyabb összege 5000, a legmagasabb 500 ezer forint, a helyszíni bírságé ötezer és 150 ezer forint, ismételt elkövetésnél 200 ezer forint lehet.

    Az összes intézkedést itt elolvashatja:

    https://issuu.com/kemma-szerk/docs/mk_20_242

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában