A fényszennyezés káros hatásaira hívták fel a figyelmet az egri egyetemen

Kedden tartották az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén című projekt eredménybemutatóját. Több hazai egyetem és szervezet összefogásában, illetve nemzetközi szakértők bevonásával hazai és Európai Uniós forrásból, mintegy 980 millió forintból valósult meg. A kutatásokban a bükki illetve a hortobágyi nemzeti parkok munkatársai is részt vettek.

Legtöbbünk számára furcsa lehet a fényszennyezés kifejezés, s mint ahogy dr. Kolláth Zoltán szakmai vezető ismertette, valóban a környezeti ártalmak kevésbé ismert formája. Pedig épp úgy oda kellene figyelni rá, mint ismertebb társaira.

– Hatással van a növényekre, állatokra és az emberekre is, hiszen az evolúció során annak természetes jelenlétéhez alkalmazkodtunk. Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, vagy akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti. Igaz ez a új LED fényforrásokra is, amelynek használata a közvilágításban máig nincs szabályozva – vázolta. A projekt fő vívmánya a nemzetközi kapcsolatokon illetve publikációkon túl, hogy pontos és reprezentatív mérésekkel támasztható alá számos olyan tényező amelyről korábban nem állt rendelkezésre részletes gyakorlati vizsgálat.

Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa lapunknak elmondta, a rovarok fény iránti vonzalma közismert. Az egyre növekvő kültéri megvilágítás jelentős természetvédelmi probléma okozója.

– A közvilágításban alkalmazott világítótestek fénycsapdaként működnek, több ezer rovart is odavonzhatnak egy éjszaka. Ez nem csak a ritka, védett fajok esetében okoz gondot, de megzavarja az éjszakai beporzást is a sötétben maradt területeken. Számításaim szerint évente közel négyszáz tonna rovar hiányzik a magyarországi táplálékláncból emiatt – emelte ki.

Kutatásuk célja a különböző színhőmérsékletű fényforrások ökológiai hatásának elemzése volt, az Eszterházy Károly Egyetem Botanikus kertjében négy csapdát helyeztek ki, a közvilágításban is használt, különböző típusokkal és színhőmérséklettel. Bizonyították, hogy a hideg, kék fények kártékonysága jelentősebb. Egyébként nem ezen a projekten belül, de a megyehatárhoz közeli Répáshuta közvilágítását már lecserélték, fényszennyezésmentes, modern, alacsony fogyasztású LED-es lámpatestekre. A szakemberek itt is vizsgálódtak: ezek narancsos színhőmérséklete kedvezőbb a lakosság, és az ökoszisztéma szempontjából.

Csonka Sándor PhD hallgató a fényszennyezés és az alvászavarok összefüggéséről beszélt.

– A melatonin szint csökkenéséhez vezet, amelynek hatásai szerteágazóak. A hormon termelődése nagyjából a naplementével indulna, ám a mesterséges fény ezt késlelteti, s a cirkadián ritmust befolyásolja. Hosszútávon ez piszichikai tüneteket is okozhat – részletezte.

Rámutatott, megoldás lehet a közvilágítás szabályozása illetve a szemléletformálás, azonban éppen a koronavírus járvány alatti korlátozások mutatták meg, hogy társadalmi és vagyonvédelmi okokból a feleslegesen működő közvilágítást sem voltunk hajlandóak lekapcsolni.