4 bankautomata jut 10 ezer lakosra az egri járásban

A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben jogszabályban kötelezte a lakossági bankokat ATM-hálózatuk sűrítésére. Ha rápillantunk az egyik hazai vállalkozás által frissen készített, interaktív térképre, akkor látszik, hogy mindez nem is véletlen, a Helix Consulting nyilvánossá tett adatvizualizációja alapján a magyarországi járások lakosságarányos ATM-lefedettségében mintegy tízszeres különbségek is lehetnek – írja a Helix Consulting.

Egy ATM üzemeltetése akár veszteséges is lehet, ha a forgalma és a használatáért beszedett díjak nem fedezik az üzemeltetés ‒ helybérlet, pénzszállítás, áram, internet, karbantartás, stb ‒ költségeit. Ennek megfelelően a bankok saját érdekükben az utóbbi években racionalizálták ATM-hálózatukat, és természetesen azokat az egységeket számolták fel, amelyek üzemeltetése a leginkább gazdaságtalan ‒ ismertette a helyzetet Hegedüs Tamás, a Helix Consulting Kft. lokációanalízissel és -optimalizációval foglalkozó Insight üzletágának vezetője. A folyamat miatt egyes területeken az ott élőknek egyre többet kell utazniuk, amikor készpénzre van szükségük. Ráadásul a bankautomaták penetrációja gyakran éppen ott csökkent, ahol a kártyaelfogadóhelyek száma is alacsony.

A fenti helyzetben a saját szempontjából minden szereplőnek igaza van. A bank egy profitorientált vállalkozás, ügyfelei ugyanakkor joggal várják el a kényelmesebb ATM-hozzáférést, az MNB pedig a lakossági érdekeket képviselve igyekszik ezt a saját eszközeivel kikényszeríteni. A helyzet valóban érett a változtatásra, ugyanis a hazai járások között akár tízszeres különbség is lehet a 10 ezer főre jutó bankjegykiadó automaták számában. Ezek legsűrűbben egyébként a siófoki és a keszthelyi járásban lettek telepítve. Előbbin 9,9, míg utóbbin 8,8 ATM jut 10 ezer lakosra. A megfejtés egyszerű ‒ mutatott rá a szakember ‒, ugyanis mindkét térség turistaforgalma jelentős, miközben állandó lakosságszámuk területükhöz képest nem olyan magas. Mivel az ATM-ek üzemeltetőinek kifejezetten előnyös, ha más bankhoz, még inkább külföldi bankhoz tartozó kártyával használják az egységet, ezért itt sűrűn telepítik ezeket.

A másik véglet a Putnoki járás, ahol tízezer lakosra mindössze 1,1 ATM jut (az egész járásban csak 2 ilyen eszköz működik), de a rétsági járásban is csak 1,2 ez a szám, a csengeri járásban pedig 1,4. Ha sokan azt feltételezték, hogy a mutató Budapesten a legmagasabb, nem sokat tévedtek, de a magas lakosságszám miatt a főváros 7,4-es értéke nincs az élbolyban még akkor sem, ha itt üzemel a hazai bankjegyautomaták negyede, szám szerint 1225 darab. A regionális ellátottság különbségei még akkor is nagyjából ötszörösek, ha levonjuk a főváros és a két legellátottabb járás adatait ‒ állapította meg Hegedüs Tamás.

Megnéztük Heves vármegye járásaiban mi a helyzet. Az egri járásban 36 ATM van, 4,6 jut 10 ezer lakosra. A bélapátfalviban összesen négy van, a pétervásáraiban hét. A gyöngyösiben 31 van, 4,3 jut 10 ezer emberre, a füzesabonyi járásban 11, a hevesiben 9 ilyen eszköz van. Végül a hatvaniban 17 van, 10 ezer lakosra tekintve 3,4 a szám.

Mindenképpen kompromisszumos megoldást kell tehát találni, ami az ATM-üzemeltetést a kisebb településeken, járásokban is gazdaságosabbá teheti. Ennek híján az egyébként időszerű jogszabály nem biztos, hogy eléri a célját, mert a pénzintézetek mindent megtesznek majd a veszteséges telepítések elkerülésére. A Helix Consulting szakértője hozzátette, tapasztalataik szerint az egyik előnyös megoldás lehet, ha a bankok nem fűnyíróelven döntenek az egyes ATM-ekről, hanem a rendelkezésre álló lokációanalitikai eszközökkel felkutatják a gyengén ellátott térségekben azokat az optimális helyeket, ahol az eszközt a legtöbben használják majd, így téve nyereségessé a működést, vagy minimalizálva a veszteséget, ha az mégis elkerülhetetlen.