A Sástó kilátója eredetileg olajfúró toronynak készült - számos érdekesség fűződik a népszerű kirándulóhelyhez

Hazánk legmagasabban fekvő tava, a Mátrában található Sástó eredetileg egy lefolyástalan medencében kialakult, természeti értékekben gazdag mocsár volt. A 60-as évek elején azonban jelentősen átalakították, ma pedig már a hegység egyik legismertebb kirándulóhelye, számolt be róla a Turista Magazin, és cikkükben sorra vették történetének alakulását. 

Annak idején egy természeti értékekben gazdag mocsár volt, melynek utánpótlásául a csapadék és a talajvíz szolgált. Számos természeti értékben bővelkedett, fontos pihenőhelye volt a vonuló madaraknak. 

– Kovács Margit az ötvenes években kezdett itt botanikai kutatásokba, és igen értékes, egyedülálló növényzetet talált. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Kétéltűek és Hüllők védelme a Mátrában című kötetében olvasható, hogy a Sástó botanikai felfedezésekor, 1959-ben, az akkori leírás alapján csodálatos állapotot mutatott. Nyíltvízű és zsombékos-semlyékes részekkel egyaránt jellemezhető mocsár volt, melyben a hideg-kori reliktum lápi békabuzogány is előfordult. Az 1950-es években először a horgászok fedezték fel a tavat, majd a 60-as években nagyobb volumenű turisztikai tervek születtek.

- Ennek érdekében lecsapolták a mocsarat, eltávolították a növényzetet, és egy mesterséges tavat hoztak létre, benne szigetekkel. A tó vízutánpótlását a közeli Farkas-kúti forrásból oldották meg. A 60-as évek elejére a Sás-tó különleges élővilágát elvesztette, és elindult a népszerű kirándulóhellyé válás útján – írja a turistamagazin.hu. Hozzáfűzték, a tó mellett felépült egy tíz méteres fakilátó is, és kialakították az ország első hegyi kempingjét.

További érdekességek is kapcsolódnak a Sástóhoz, például a kilátó eredetileg olajfúró toronynak készült, de nem felelt meg a szabványnak, így eredeti céljára sosem használták.  A tó melletti kalandpark helyén egykor andezitbánya működött, melyet a II. világháború előtt nyitottak meg, majd az üdülőövezet kialakítása miatt 1980-ban leállították a bányászatot. A terület hasznosítására több ötlet is felmerült. Terveztek oda például vadasparkot, szabadtéri színházat, lovaspályát, szoborparkot, valamint szállodakomplexumot, tudományos Disneylandet és skanzent is. Végül egyik terv sem valósult meg, és a 2000-es évek elején egy kalandparkot alakítottak ki, bobpályával és libegővel, ismerteti a természetjáró oldal.

A Sástó, bár nagy átalakításokon ment át, ma is számos védett fajnak ad otthont, például a barna varangyok kulcsfontosságú szaporodó helyéül szolgál. A Turista Magazin arról is beszámolt, a tó mellett elhaladó 24-es főút meglehetősen forgalmas, és korábban, a szaporodási időszakban előfordult, hogy több ezer varangy, és kisebb számban egyéb kétéltű, s hüllő is elpusztult. A BNPI 2015-ben és 2016-ban  a főút mellett 1,5 kilométer hosszan terelőárkot és békaátjárókkal megszakított terelőfalat létesített, amelynek köszönhetően a vándorló állatok pusztulása minimálisra csökkent.