Közepesen veszélyeztetettek a klímaváltozás hatásai miatt a hevesi épületek

A szervezet 2050-ig készített becslést a globális felmelegedés okozta környezeti katasztrófák kockázataira, ehhez az ENSZ által kiadott forgatókönyvet vették alapul, amely szerint az évszázad végére az iparosodás előtti szinthez képest három Celsius-fokkal nő a globális átlaghőmérséklet. Az épített környezetre nézve fenyegetést jelentenek az árvizek, a tengerszint emelkedése, a szélsőséges hőség, az erdőtüzek, a szárazság okozta talajsüllyedés, a szélsőséges viharok és szél (szinoptikus és trópusi ciklonok) és a sziklaomlás. Az elemzés nem tartalmazza az éghajlatváltozás társadalmi, környezeti és gazdasági hatásait – például a vízhiányt, vagy a mezőgazdasági termelésre, a biológiai sokféleségre vagy az emberi jólétre gyakorolt hatásokat. Nem számol az épületállomány növekedésével és az emberi népsűrűséggel sem.

A tanulmány három mutató szerint állított föl sorrendet az egyes területi egységek között, a kárhányad az ingatlan extrém időjárási károsodásából eredő éves átlagos veszteség kifejezése az ingatlan pótlási költségének töredékeként, nem befolyásolja az árfolyam, az infláció és más változók sem. Két változatát is kiszámolta az XDI, az összesített kárhányad az épített környezetben okozott károk teljes összegét vizsgálja egy adott tartományban. Az átlagos kárhányad tekintetében azok a térségek kerültek előrébb, amelyekben esetleg kevesebb ingatlan van, de kitettebbek a káreseményeknek, így a károk aránya magasabb.

Az ötven legveszélyeztetettebb régió nyolcvan százaléka Kínában, az Amerikai Egyesület Államokban, illetve Indiában található, de brazíliai, pakisztáni és indonéz térségek is vannak közöttük. Európában a leginkább veszélynek kitette városok London, Milánó, Velence, Antwerpen, Hannover és Lille.

A jelentés a magyarországi vármegyéket is tartalmazza. Az első, összesített mutató szerinti rangsorban Pest megye található legelőrébb, a 607. helyen, mögötte pedig Borsod-Abaúj-Zemplén következik a 639-en, de az első ezer között van még Bács-Kiskun, Budapest és Csongrád-Csanád. Heves a magyarországi megyék között a hetedik, a bő 2600 régiót felsoroló sorrendben az 1336. pozícióban. Az átlagos kárhányad elnevezésű mutatóban Heves megye a nyolcadik az országban, globálisan pedig a 846. helyen szerepel, ebben a tekintetben Csongrád és Borsod épített infrastruktúrája az első négyszáz között található.

Az 1990 és 2050 közötti átlagos kárhányad növekedést tekintve a magyar megyék zömmel a mezőny második felében szerepelnek, itt nem volt akkora infrastruktúra-növekedés, mint a kevésbé fejlett államokban, de Bács-Kiskun így is az 576. helyen végzett, míg Heves az 1638., a hazai megyék között a tizenegyedik. A közeli Nógrád az összesített kárhányadban Heves mögött végzett, az átlagos kármértékben viszont előtte. A közeli szlovákiai térségek, a Besztercebányai és a Kassai kerületekben is nagyobb az épületek katasztrófáknak való kitettsége, mint Hevesben.