2023.11.05. 17:40
Ma is sok hívő esküszik a szentkúti szenteltvíz áldásos hatására
Mátraverebély-Szentkútról sokan visznek haza forrásvizet vagy szenteltvizet. A hívek esküsznek rá, hogy ezeknek áldásos, gyógyító hatása lehet. A katolikus kegyhelyen már kis üvegekbe is csorgathatunk a vízből.
A szenkúti kegyhely páratlan szépségű (Archív fotó)
Forrás: Hegedűs Márk/Nógrád Megyei Hírlap
A legenda szerint Mátraverebély-Szentkúton 1092-ben forrás fakadt Szent László király lovának patája nyomán. A forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek - tette közzé a kegyhely közösségi oldala.
A szenteltvíznek pedig mágikus ereje, gyógyító, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.A szenteltvíz teológiai meghatározása szerint szentelmény, azaz szent jel, mely a szentségekhez némileg hasonlóan elsősorban lelki hatásokat jelez, és azokat az Egyház közbenjárására meg is szerzi.
A Lámpás 92 Alapítvány által készített üveg használatával, ha Szentkútra érkeznek kútvizet, vagy szentelt vizet is hazavihetnek - tudatta a kegyhely.
A szenteltvíz áldásos hatása a régi magyar hagyományban is mélyen gyökerezik. A néprajzkutató, Bálint Sándor szerint használata végigkísérte a paraszti élet minden fontos mozzanatát (pl. behintették vele elléskor a borjút, csikót, kikeléskor a kiskacsát, tyúkültetéskor a fészket, vetés előtt a magot). Sokféle házimunkát (pl. kovászoláskor a kovászt vagy a teknőt hintették be). Használták az emberi élet fontos eseményeinél, az újszülött bölcsőjét minden este beszentelték. Azokon a napokon, amikor a rontás veszélyétől különösen tartottak, behintették az istállót, a szoba négy sarkát stb. Általános hit volt, hogy szentelt volta miatt elűzi a boszorkányokat. Sőt, az, aki boszorkány, az nem is tarthat a portáján szenteltvizet. Hatásosnak tartották visszajáró halott elűzésére is. Gyógyító használata is széleskörű, szinte minden betegségre jónak tartották, de inkább csak más gyógyszerek mellett alkalmazták a vele való behintést. A rándulás esetén például szenteltvízzel behintett jegykendővel kötötték be a gyereket. Testi-lelki megtisztulás céljából bizonyos ünnepnapokon ittak is belőle - közli a Néprajzi lexikon.
A református falvakban viszont közmondásos volt a szenteltvíz hatástalan volta: „Se nem árt, se nem használ, mint a szenteltvíz!”
