Tényleg viperák martak halálra kutyákat a Mátrában?

Babocsay Gergely hüllőszakértő szerint a Mátrában nincs és nem is volt vipera. Rémhíreket időről időre terjesztenek trollkodók, emeli ki a szakember.

– Mielőtt hosszas magyarázatba kezdenék, leszögezem: a Mátrában nincs és nem is volt vipera. Magyarországon két viperafaj él: a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) valamint a keresztes vipera (Vipera berus). A rákosi vipera csak a Duna-Tisza közén a Kiskunságban, valamint a Kisalföldön, a Hanságban, síkvidéken fordul elő. Szigorúan őrzött élőhelyeiket szinte soha nem látogatják kirándulók. Mérge nem túl erős – veszélyesebb, mint egy méhszúrás, ne is hasonlítsuk azzal össze –, marása életveszélyt sem embernél, sem kutyánál általában nem okoz, de orvosi megfigyelést igényel. Ettől a fajtól marást csak a velük foglalkozó kutatók szoktak néha elszenvedni - közölte. 

– A keresztes vipera elterjedése is szigetszerű hazánkban: Somogyban és Zalában, a Tiszaháton, a Beregben, valamint a Zemplénben lehet vele találkozni. Az ország más tájain, így a Mátrában sem fordul elő. Mérge azonban erős, nagyon ritka, szerencsétlen esetekben életveszélyes állapotot idézhet elő. Magyarországon sok-sok évtizede egy halálos marás történt, de az illető tapasztalt kígyószakértő volt, akinek kígyómarásokkal kapcsolatos kórtörténete hozzájárulhatott a szerencsétlen kimenetelhez. A marásért ő volt a hibás, megfogta a kígyót. Természetesen időről időre felbukkan egy-egy hír, amely szerint valaki viperát látott olyan tájunkon is, ahol nem él vipera. Az ilyen igaznak vélt megfigyelések alkalmával még soha nem készül hitelt érdemlő fénykép, a helyszínen pedig sem előtte, sem utána többé nem lát senki viperát, és a hírhozó is csendben eláll az állítása bizonygatásától - részletezte. 

Ezeket a szakértők igen gyorsan meg szokták cáfolni, a trollok természetesen nem is állnak személyesen az állításuk mellé. A közösségi oldalakon viszont kirándulók rendszeresen posztolnak képeket viperákról onnan, ahol azok valóban élnek: a Zemplénből, a Kárpátokból, más európai országokból – magyarázta Babocsay Gergely. 

A Mátra frekventált kirándulóhely, ha élne itt akárcsak egy apró, eldugott kis populáció is, arról már láttunk volna képet, ami alapján meg is lehetne a kígyókat találni, folytatta a szakember.

– Utolsó érvként még fel szokták vetni, lehet, hogy valaki elengedett egyet, mi több, betelepített jó néhányat. Kérdés, hogy miért tett volna bárki is ilyet, másrészt nem olyan könnyű ilyen állatokat betelepíteni. Ha lennének is elengedett példányok, azok túlélési esélye szinte a nullával egyenlő. Nem ismerik a helyet, a ragadozók pillanat alatt megennék őket, vagy télen egyszerűen megfagynának, mert nem tudnák, hol kellene átvészelniük a fagyos hónapokat. Nincs ok tehát az aggodalomra: a Mátrában nem él vipera – hangsúlyozta Babocsay Gergely. 

– tette hozzá a szakértő.

– Ilyen az igen gyakori és másfél méteresre is megnövő erdei sikló (Zamenis longissimus), a ritkábban látható, és néha valóban a viperákra emlékeztető küllemű rézsikló (Coronella austriaca), valamint két vízi sikló, a vízisikló (Natrix natrix) és a kockás sikló (Natrix tessellata). Az utóbbi kettő a Gyöngyös körüli, vagy éppen a Gyöngyösön átfolyó vizekben is előfordul. Mind a négy sikló ártalmatlan, emberre, háziállatra – hacsak valaki nem tart egereket – nézve teljesen veszélytelen. Magyarország kétéltűiről és hüllőiről az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának oldalán lehet alaposabban tájékozódni – foglalta össze Babocsay Gergely.