Miklósa Erika operaénekes lett az 50 éves Tisza-tó nagykövete, meghatódva vette át a megbízást + fotók

F. Kovács Sándor, a Tisza-tó miniszteri biztosa, országgyűlési képviselő köszöntötte a "csapatot", amelyet azért nevezett így, mert évek óta együtt dolgoznak. Szavai szerint az öt évtized bebizonyította, hogy nem elválaszt a Tisza, hanem összeköt.

– Jó látni, hogy a nehézségek ellenére ez a csapat egyben van – fogalmazott a miniszteri biztos, aki szerint, amikor felmerült annak igény, hogy legyen nagykövete a Tisza-tónak, egymástól függetlenül több helyről is Miklósa Erika neve vetődött fel.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: ebben a jubileumi, 50. esztendőben ha először jön ide valaki, számára több száz, vagy ezeréves csodának tűnik a természeti környezet. Pedig fél évszázada csak az élő Tisza volt itt. Azt bizonyítja ez is, hogy ha a természetnek helyet adunk, akkor az egy csodával ajándékoz meg. Aki ide látogat, annak természetközeliség, szépség és nyugalom lesz a része.

F. Kovács Sándor gyermekkori olvasmányát, a Tüskevárt idézte fel, s kifejtette azon véleményét, hogy az a fajta természeti csoda, ami ott leírattatik a ma Magyarországán ma már csak a Tisza-tónál figyelhető meg.

– Az ötven éves jubileum alkalmat ad arra is, hogy átgondoljuk, mit alkottunk. Mit csináltunk rosszul, s milyen hibákat követtünk el – fogalmazott, majd boldog 50. születésnapot kívánt a Tisza-tó miniszteri biztosa.

Szabó Zsolt országgyűlési képviselő szavai szerint a legjobb élőhelyfejlesztésnek bizonyult a tó Magyarországon. Pedig volt kételkedés, amikor az almafák helyén elkezdődött vízlépcső építése.

– Turizmus, ökoturizmus, gazdaságfejlesztés harmóniáját kellett megtalálni és fenntartani. S mindezt az összefogás tudja jól működtetni. Kétséget kizáróan a Tisza-tó az, ami összeköt bennünket – fogalmazott a honatya. 

Szabó Zsolt kiemelte: jelentős fejlesztések történtek, javult az elérhetőség, aminek következtében fellendült a turizmus, valamint a horgászturizmus. Külön köszönet illeti a Szolnok vármegyei szakemberek munkáját, a legtöbbet talán ők tesznek a tóért, de maga a vízmű is, élén Fejes Lőrinc szakaszmérnökkel jól végzi a dolgát.

Ezt követően a miniszteri biztos átadta a Tisza-tó Nagykövete oklevelet Miklósa Erikának, a Szent István Lovagrend birtokosának, Kossuth-díjas operaénekesnek. A művésznő rövid beszédében meghatottságát említette elsőként. Tegező módban szólt a közönséghez, mert, ahogyan mondta, mintha itthon lennénk, mintha rokonok lennénk, úgy érzi magát.

A friss nagykövet elárulta azt is, hogy évek óta rendszeresen jár ide. Egyébként a Duna-Tisza közötti Kiskunhalason született, s innen a már gyerekkorában jelentkező vonzódása a folyókhoz, de inkább a Tiszához. Felidézte, hogy gyermeke visszatérő mondata: anya, mikor megyünk a Tisza-tóhoz. De úgy, hogy előző nap mentek csak haza innen.

– Minden azt mondatja, hogy már örökké a Tisza-tó barátja maradok, ami megőrzi vadságát és ártatlanságát – fogalmazott.

Hubai Imre, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlésének elnöke, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke  köszönetet mondott mindenkinek – közöttük a polgármestereknek, akik vállalkozóbarát környezetet igyekeznek teremteni – akinek része volt a Tisza-tó fejlesztésében és hozzájárultak ahhoz, hogy ma már Magyarország harmadik leglátogatottabb turisztikai központja lett a tó. Ahogy fogalmazott, ötven esztendeje ezt senki nem gondolta volna.

Az elnök beszédében felhívta a figyelmet arra a programsorozatra, amit az ötvenéves jubileumhoz kötődően – legfőképpen Heves és Szolnok vármegyékben – májusban tartanak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvények kötődnek a létrejöttének szintén ötvenedik évfordulóját ünneplő Hortobágyi Nemzeti Park jubileumi programjához.

Dr. Juhász Attila Simon, Heves vármegye közgyűlésének elnöke, a a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnökhelyettese – a térség országgyűlési képviselője, dr. Pajtók Gábor üdvözletének tolmácsolását követően – arról beszélt, hogy az idevezető utak kiépülése, a kerékpáros elérés jelentős fejlődésnek minősülnek, de további óriási potenciál van még a Tisza-tóban.

– A meglévő környezet megóvása mellett tovább kell fejleszteni az idegenforgalmi hálózatot, s kitalálni arra megoldásokat, hogy a jelenlegi három hónaposnál hosszabbra nyúljon a turisztikai szezon. Nagyon büszke vagyok arra, hogy itt nincsenek határok, nincsen féltékenység, hanem elkötelezett összefogással dolgozunk együtt a Tisza-tóért – mondta.

A továbbiakban Fejes Lőrinc, a KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökségének vezetője idézte fel a Tisza II. vízlépcső és öntözővízrendszerei megépítésének és 1973. május 16-i átadásának körülményeit, majd a létesítmény sorsának alakulását.

– Az ember építette, de a természet alakította ki az arculatát – mondta a szakaszmérnök.

Szót kapott a sajtóeseményen Danyi Zoltán, az idén szintén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park osztályvezetője, aki szerint a múlt század hatvanas éveiben történt meg az áttörés a természetvédelemben, s ez tette lehetővé, hogy megkezdje működését az első hazai nemzeti park.

Magyar Csilla, Kisköre polgármestere pedig azt fogalmazta meg, hogy 1962-ben, amikor elindult a vízlépcső kigondolásához, későbbi – hét éven át tartó – megépítéséhez vezető gondolkodás, a településük élete jelentős fordulatot vett.