Nagy bajban vannak a Heves vármegyei állatmenhelyek, adományok segíthetnek a túlélésben

Évről-évre, válságról-válságra bukdácsolnak a hazai, köztük a Heves vármegyei állatmenhelyek. Közösségi oldalaikon rendszeresen kérnek adományt az állatszerető támogatóktól, hiszen egyre több a megunt, vagy anyagi okok miatt éppen tovább tartani nem tudott házikedvenc. Problémát okoz az is, hogy sok gazda nem ivartalaníttatja háziállatait, ezért nem kívánt almok jönnek a világra, a szaporulatot pedig nem sikerült elajándékozni, kénytelenek tovább tartani. Ez pedig tetézi a menhelyek bajait.

Egerben is több akciót szerveztek annak érdekében, hogy támogassák a helyi menhelyet. Így tett többek között az EVAT Zrt. is, amely állatbarát gyereknapot tartott, ahol a szórakoztatáson kívül élelmiszer adományokat gyűjtöttek az egri menhelynek. Az akció sikeres volt, később két helyen is várták a konzerveket és más állateledeleket. A társaság dolgozói a központi irodaházban és a fűtőműben is szerveztek adománygyűjtést, amelynek köszönhetően harminc kilónyi táppal és konzervvel tudták segíteni az elárvult állatokat.

Társy Diána, az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány Egri Menhelyének vezetője szerint sajnos az utóbbi időben lecsökkent az adományozási kedv. A náluk lévő 200 állat etetése kétszer annyiba kerül idén, mint tavaly. Ebben szerepet játszik a gazdasági válság, komoly infláció, hiszen a korábban tíz kilós zsákban 2-3 ezer forintba kerülő táp már 6-7 ezer forintba kerül. Ez minimum dupla költséget jelent az alapítványnak, de nem csak a kutyák, macskák etetése is több pénzbe kerül. Mindezeken túl pedig az állatorvosi, a hulladékkezelési és az energiaköltségek drasztikus növekedése is komoly gondot jelent: a háború hatásai következében is növekvő számlák tavaly óta a többszörösükre nőttek. Az egyébként is bajban lévő menhelyen a kenneleket, kutyaházakat is föl kellene újítaniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a kidobott, örökbefogadásra váró állatok egészséges, biztonságos lakhatását. Társy Diána elmondta, az egyéni és a céges adományokat is fogadják, a cégek támogatása az adóalapjukat csökkenti, ami előnyös, ezért megköszönnék, ha elgondolkoznának a segítségnyújtáson. Hálásak azoknak a lakossági adományozóknak, akik ebben a nehéz helyzetben is kitartanak mellettük. Nem csak a segítséget, de az állatokat sétáltató jelentkezőket, a gondozókat, valamint az örökbefogadókat is várják.

Az állateledelek ára is a duplájára nőtt. Egy forgalmazó szerint a tápok minimum a felével kerülnek többe mint tavaly. A legolcsóbb tíz kilós kutyatápok ára például 1500-2 ezer forintról 3500 forintra nőtt, a prémium minőségé 7-8 ezer forintról 11 forintra emelkedett. Az addig száz forintos macskaeledel 200-220 forintot kóstál, a 12 darabos kutyakonzerv 2500-3000 forint helyett immár 6 ezer forint.

A piac is átalakult, bajba kerülő nagykereskedők zártak be, a megmaradók a költségeiket a vevőkre hárítják, így kiszállítási díjat, vagy minimum rendelési értéket vezettek be. Átstrukturálódott a megrendelői kör, aki korábban 8-10 helyről is rendelt, az most öt nagykereskedőtől szerzi be az árukészletet. Ennek köszönhetően a megmaradó nagykerek volumene nem csökkent. A boltok, kereskedők támogatják a menhelyeket, akár áruval, de a boltokban kihelyezett gyűjtő dobozokban is lehet adományozni. A menhelyek is igyekeznek minimalizálni a beszerzéseiket.

Megfigyelhető, hogy ahol régebben száz ebről kellett gondoskodni, ott manapság már akár háromszor annyiról. A kisebb civil állatvédők is folyamatosan teltházzal üzemelnek, egy szomszédos megyében tevékenykedő, kölykök mentésével foglalkozó édesanyához például egy nap alatt több mint 20 haldokló kölyökkutya került július elején. Folyamatosan tájékoztatják támogatóikat, ismerőiket az újonnan befogott egyedekről, azok orvosi ellátásának költségeiről, többnyire a közösségi oldalakon kérnek adományokat is. Vannak, ahol kiírják, – például Füzesabonyban– , hogy macskákat, kiscicákat befogadni nem tudnak, ennek ellenére bekerül néhány a reménytelen helyzete miatt. Nyaranta a macskaszaporulatot kínáló posztok csúcsokat döntenek a közösségi oldalakon. Fel is hívják a figyelmet alattuk az állatvédők a felelős állattartásra és az ivartalanításra. Félő, hogy a már nem kellő, felnőve már kevésbé aranyos egyedek rossz sorsa jutnak, kidobják őket a település különböző részein, vagy a határban szabadulnak meg tőlük. A füzesabonyi állatvédők megfogalmazása szerint halomra halnak kínhalált a cicák Magyarországon, mert a macska vidéken fogyóeszköz. Sok kerül a kocsik alá, de meg is mérgezik őket, vagy kutyák végeznek a szomszédságba átkóborló jószágokkal.

A tapasztalataik szerint a kutyák sorsa sem biztatóbb, a nem családtagként kezelt, hanem láncon, mostoha körülmények között tartott állatok élete nem fenékig tejfel. Sok állattartó nem vállalja kutyája kötelező oltatását sem. Amennyiben megsérülnek, megbetegszenek, gazdájuk nem vállalja a tetemes, nem ritkán több százezer forintos orvosi és gyógyszeres kezelési költséget, ezért megszabadul tőlük, ettől pedig helyzetük csak tovább romlik. Ezek a kutyák aztán menhelyre kerülve a gyógyulás folyamata alatt hatalmas költséget generálnak a menhelyeknek és állatmentőknek. Alapesetben is be kell oltatni és meg kell vizsgálni a menhelyekre kerülő kutyákat, s már ezek költségei is jelentősek.

Egy tavalyi felmérés szerint a magyarországi házi kedvencek 5-10 százaléka ivartalanított, 200-250 ezer kóbor kutya lehet az országban, s többször ennyi macska. Ennyi állat elhelyezése meghaladja az állatmenhelyek kapacitását. Sokan tévhitek miatt nem ivartalaníttatják házi állatukat, például azt hiszik, túlsúlyosak lesznek, vagy egyszer muszáj szülniük. A túlsúlyosság elkerülhető, az ivartalanítással a betegségek, daganatok kockázata is csökken, hosszú távon megéri a kiadást. De ideiglenes megoldásként fogamzásgátló szerek is léteznek a kis kedvencek számára.

A nem kívánt szaporulat elpusztítása, illetve a már tovább tartani nem kívánt állatok ellen elkövetett cselekedetek is gyarapítják az állatkínzásos esetek számát. A még mindig elvétve alkalmazott ivartalanítás miatt számos kölyök kutya és macska jön világra, az almot aztán a gazdák így vagy úgy elpusztítják. De a nehezebb helyzet miatti frusztráció is gyakorta végződik azzal, hogy dühét állaton tölti ki egy ember. Nem egyszer számoltunk be hasonló esetről, előfordult, hogy valaki kivégezte a kutyát, embertelen körülmények között tartotta az ebet, vagy éppen szórakozásból élve megnyúzta a macskát.

Külön említést érdemel a szaporítás problémaköre, amely szintén az állatkínzással egyenértékű az állatvédők szerint: nemrégiben Gyöngyösön lepleztek le egy szaporítótelepet, az ügy országos visszhangot keltett, hiszen részese volt az ismert énekes, Dolly és menedzsere is, akik emiatt a törvény előtt is bajba kerülhetnek. A szobákban plafonig érő szemét, a földön macskatetemek fogadták a felfedezőket. Rengeteg oltási kiskönyv nem létező macskákról, valószínű ők hevertek holtan a padlón, ki tudja, mióta. Egy igazi horrortanya volt, Gyöngyös történetében szerintem a legnagyobb szaporítótelep, amit évek óta nem sikerült felszámolni. A kutyákat az ebrendészeti telepre, majd szervezetekhez vitték. Volt köztük boxer, francia bulldog, bischon, uszkár, kaukázusi, rotweiler, yorkshire terrier, de mopsz kölyök is. A későbbi vizsgálatok kiderítették, a szaporított kutyák nagyon rossz egészségi állapotban voltak és kezelésük költséges. Az innen vitt szaporulat sem lehetett sokkal jobb bőrben, az új gazdáknak problémákkal kell, vagy kellett szembe nézniük.

De szintén említést érdemel egy közelmúltban nyilvánosságra került szilvásváradi ügy, amelyben a Szurkolók az Állatokért Alapítvány is érdeklődött. Akkor egy huskyt ölt meg egy 75 éves férfi úgy, hogy az eb koponyájába egy éles tárgyat, szöget ütött. A kutya még élhetett, amikor az idős férfi eltemette, a husky egyébként az unokájáé volt. Azt mondta, a kutya hibája, aki mindig szökött, a férfi pedig önvédelemre hivatkozik, tehát azt állítja, a kutya megtámadta. Három kutyájuk is volt korábban, azt bizonygatták az őket felkereső állatvédőknek, hogy jó emberek, és szeretik az állatokat, valamint azt is, hogy köztiszteletben álló emberek, szeretik őket a településen, mondta el akkor Kapin Richárd.

Sok esetben a menhelyek panziókban szállásolják el a kóbor, de befogott, vagy befogadott állatokat, ennek díja azonban havonta jelentős összeg. És nem is mindig biztonságos, hiszen ahogyan arról is írtunk, előfordult, hogy panzióban bántalmazták súlyosan az egyébként is nehéz sorsú állatot.

Az utóbbi időszakban megállt az örökbefogadások száma az egri állatmenhelyen, Társy Diána szerint kevesebb kutyát, macskát visznek el tőlük. Sok esetben hoznak vissza hozzájuk kisállatot, vagy azért, mert megunják őket, egyéb okok miatt kerülnek vissza. Ezek közé tartozik, hogy valaki később szembesül azzal, milyen költségekkel jár az állattartás, vagy megváltoznak az életkörülményei, legyen szó költözésről, munkahelyváltásról, esetleg a hazavitt kutya viselkedését nem tolerálja, illetve rájön, hogy a hazavitt eb nem fér össze más kutyákkal. Ezt a lépést viszont megsínylik az állatok. Az volna fontos, hogy az örökbefogadáson gondolkodók érezzék át a felelősséget. Ne csak az legyen az örökbefogadás alapja, hogy szeretne egy állatot, hanem gondolja át, milyen az életritmusa, megteheti-e, hogy legyen kutyája, cicája. Milyen a napi rutinja, munkabeosztása, belefér-e, hogy gondoskodjon egy másik érző lényről. Ha úgy érzi, mégsem fér bele az életébe az állandó gondoskodás, azt tanácsolja neki, tölthet időt állatok között a menhelyen. A megyei állatmentő alapítványok rendszeresen várják a segítőket és persze folyamatosan ismertetik a tőlük elvihető állatokat. Az örökbe fogadható kutyákkal személyes találkozásokat is biztosítanak, így elkerülhető, hogy nem összeillő párost alkosson a jövendőbeli gazda és kutyája, macskája.

Az Ukrajnában dúló háború kapcsán számos állateledel szállítmány indult a térségbe, de ezzel sem lehet ellátni a gazdátlanná vált állatokat. Sok kutya vált kóborrá, egy részük Magyarországra, a határ menti településekre is eljutott, de akciók indultak a kóborló állatok kimentéséért is, ennek köszönhetően is kerültek nyugat-európai családokhoz, vagy éppen magyar befogadókhoz ebek. A körülmények miatt nem várható a helyzet javulása Ukrajnában ezen a fronton sem.