Gyógyvizeink értékét már Markhot Ferenc, az egri kórház névadója is felismerte

Markhot Ferenc rég elveszett, eddig sosem közölt tanulmányát mutatták be az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Főegyházmegyei Könyvtárában, szerdán. A Gyógyvizek Heves és Külső-Szolnok vármegyében című könyvet - mely Markhot Ferenc tanulmánya alapján íródott - dr. Kovács Csaba, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet reumatológus főorvosa adta közre, és mutatta be. 

Az eredeti, 1763-ban megírt műben Heves vármegye vizeinek, gyógyvizeinek minőségét írta le Markhot Ferenc, az egri kórház névadója. Mária Terézia adta ki a parancsot, miszerint be kellett járni a megyét, és meg kellett vizsgálnia a vizeket, gyógyvizeket kémiailag is. Tudni akarták, hogy mitől gyógyító hatásúak az ország és a megyénk vizei. A tanulmányokat, vizsgálatokat, kísérleteket elvégezték, mű elkészült, azonban sosem jutott el Bécsbe. 

Dr. Kovács Csaba reumatológus főorvos elmondta, hogy az eredeti mű sosem került kiadásra, de még Magyarországról sem került el. Az eredeti példány levéltárban maradt, de később ezt lemásolták és azt küldték el Budapestre. Azonban végül a másolat sem jutott tovább, a fővárosban maradt, ahol a mai napig fellelhető. 

– Mi ezt a művet lefordítottuk és némi magyarázattal publikáltuk. Már Markhot Ferenc akkori kutatásai is kimutatták, hogy ez itteni gyógyvizek kiválóak. Többek között leírta azt, hogy az akkori álláspontok szerint milyen kórképekre használatos az egri, a recski és a parádi gyógyvíz, ezt mind orvos szempontból is taglalta. A legfontosabb azonban az, hogy Markhot Ferenc elsőként vizsgálta, elemezte kémiailag a vizek minőségét, ő volt az első, aki kimutatta a timsót a parádi vízben. Eredményei közül ma is vannak olyanok, melyek megállják a helyüket. Ezeken túl pedig tőle tudtuk meg azt is, hogy egykoron Egerben két török fürdő is volt és ezek nem egy, hanem három kupolájúak voltak – mesélt a munkáról és az eredeti mű érdekességeiről az könyv ötletgazdája, dr. Kovács Csaba reumatológus főorvos. 

A könyv alkotói munkája, a fordítás, a kiadási feladatok, összességében nagyjából egy évet emésztettek fel. A latinról magyarra való fordítást Bohacsek Dóra végezte, aki elmondta, hogy kézíráshoz képest egészen olvasható volt a mű, csak egy pár helyen, pár szónál volt nehézség a betűk, szavak azonosításával. Ami nagyobb problémát okozott, az a szavak megfelelő értelmezése volt, hiszen akkoriban volt, hogy más értelemben használtak egy-egy ma is használatos szót. Emiatt több szótárt is használniuk kellett, magyarázta. 

A rendezvényt Balogh Ferenc, a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg és a beszélgetést Prof. Dr. Gömör Béla vezette.