– A fiatalok hamar ráébredtek arra, hogy mennyi kapcsolódási pont van akár a Háború és béke, akár más XIX. századi nagyregények, az ősi mítoszok és az imént említett könyvek között. Először kiselőadások, irodalmi elemzések születtek e témákból, melyek igazán jól sikerültek. Látszott, hogy a hallgatókat nagyon megragadta ez a világ, így kitaláltuk, hogy legyen ezekből a Magyar Tudomány Ünnepén olyan konferencia, ahol nemcsak a tanszék tanárai beszélnek a modern mítoszokról, hanem a hallgatók is előadhatják munkáikat – avatott be minket az ötlet születésébe a tanszékvezető. A mítoszokat dr. Pintér Márta Zsuzsanna, mint fontos közös kódokat definiálta.
– Az otthonosság érzését adják számunkra a mítoszok: a keresztény és a görög-római mítoszok is. Fölismerünk hőstípusokat, fordulatokat, neveket, helyszíneket, s el is tudjuk helyezni magunkat a mítoszok világában. Az emberiség eredetéről, a jó és a rossz harcáról, a pusztulásról, a történeti kataklizmákról mind születtek mítoszok, melyek analógiákat jelenthetnek saját korunk eseményeihez is, s ezek jelennek meg e regényekben, filmekben is. Az emberek szeretik a nagy történeteket, a nagy elbeszéléseket, amikbe bele lehet helyezkedni, amikben azt érezhetik, hogy maguk is benne élnek, ezért van olyan nagy a rajongótábora ezeknek a kultusz-regényeknek, filmeknek – osztotta meg velünk véleményét az oktató.
A modern kori mítoszok számos azonosulási lehetőséget biztosítanak a befogadók számára A kép forrása: The Imaginative Conservative (www.theimaginativeconservative.org)
A konferencián a tanszék oktatói: dr. Szentesi Zsolt, dr. Bednanics Gábor, dr. Körömi Gabriella és dr. Kusper Judit intézetigazgató is tartottak előadásokat.
– A mítosz kétarcú jelenség: egyrészt a magas irodalom körében, másrészt a populáris rétegben is találkozunk mítoszokkal, mitológiával. A kultúrtörténeti hagyományozódás válik fontossá számunkra, itt mítoszpoétikákról beszélhetünk, pszichoanalitikus, illetve allegorikus megközelítésekről, s ez már legalább egy évszázada jelen van a magyar irodalomtudományban – ismertette előadása kiindulópontját dr. Kusper Judit, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója. Előadását, A Gyűrűk Urára és kiemelten a Harry Potterre, valamint az ezekben megnyilvánuló allegorikus jelenlétre építette.
– Bemutattam, hogy milyen szervezeti hasonlóságot mutatnak a mítoszokkal, ezen túllépve pedig a legizgalmasabb, hogy mit mondanak és mit kínálnak ezek a művek ma a befogadóknak. Megvannak-e ugyanazok az azonosulási lehetőségek, önismereti kérdések, amelyek a mítoszokban is megvoltak – fejtegette az intézetigazgató.
– Természetesen megtalálhatjuk a válaszokat ezekben a műalkotásokban is. Kiemelten fontos lehet, hogy modern mítoszok, modern mitológiai alkotások szólítsák meg, érjék el a fiatal olvasókat. Használják azt a képi rendszert, amelyhez tudnak csatlakozni. Ezek a művek olyan érvényes kérdéseket és válaszokat tartalmaznak, melyeket sajátjuknak tekinthetnek a fiatalok.
– Előadásomban A Gyűrűk Ura mitológiai, bibliai és mesei motívumait boncolgatom, megkerülhetetlen mű a XX. század világirodalmában. Az egész fantasy irodalom egyik elindító alkotása, olyan jelenség, amivel érdemes foglalkozni – jegyezte meg előadásáról Kiss Dávid, a tanszék hallgatója. Hozzátette: az egész háttere Tolkien A szilmarilok című regényben van, A Gyűrűk Ura ennek a kibontása.
Kiss Dávid Fotó: Berán Dániel
– Így egy mítoszként értelmezhető a mű ebben a mitológiai keretben, amit átszőnek mesei, illetve bibliai motívumok: gonosz és jó harca, szegény, elesett, vagy a gyenge hős a legyőzhetetlennek tűnő gonosszal szemben. Lények és tárgyak jelennek meg, melyeknek mind kikutatható a gyökere, akár az északi, skandináv népek mitológiájában, akár a Bibliában, a görög mitológiában – mesélte Dávid, s kérésünkre kiemelt néhány konkrét mitológiai elemet.
– A szereplők és a fajok mind mitológiai eredetűek. A tündék, akiket a kelta vagy skandináv mitológiák természetszellemeként azonosíthatunk, az orkok, akik teremtett agyag élőlényekként értelmezhetőek: ezek mind mitologikus kapcsolatok, ahogy a gyűrű, az elnevezett kardok is.
A Star Wars mitológiája
A konferencia előadója, az egyetem hallgatója, Molnár László is mesélt izgalmas előadásáról. – George Lucas célja az volt, hogy egy modern kori amerikai mítoszt hozzon létre, de olyan sorozatot indított el az 1970-es évek végétől, ami máig meghatározó. Amikor 1977-ben megjelent az első Star Wars film, az Egy új remény, olyan képi és hanghatások érhették a moziba látogatókat, amik olvasásra ösztönözték őket – közölte László. Elmondta, a Star Wars-ban is számos bibliai motívum található. – Anakin Skywalker Darth Vaderré válásának momentuma is ilyen: a „pokol tüze” égeti el mindkét kezét és lábát.
