Az erőmű 2025 utáni átalakításának terveivel elkészültek, a tulajdonosi jóváhagyást követően pedig hozzáláthatnak azok megvalósításához, mondta el portálunknak Kóbor György, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mint arról írtunk, 2025-ig biztosan lesz széntermelés a bükkábrányi és a visontai bányában is, erről döntött nemrégiben a menedzsment javaslatára a tulajdonos MVM Zrt.
– Át kellett tekintenünk a Mátrai Erőmű ellátásbiztonsági helyzetét és világossá vált, hogy a két bányát csak együtt lehet működtetni az erőmű kiszolgálása érdekében. Megmarad tehát a visontai bánya, ennek megfelelően gondoltuk újra az üzleti terveket. Többször voltam lent a visontai bányában, látszik a fejlődés, ott vagyunk a szénrétegeknél. A déli bányából lassan hordjuk ki az utolsó volumeneket, s átállunk a keletire. Nyolc évet látunk előre, nyilván az üzemi engedély 2025-ig szól, de valamilyen hasznosítás később is lehetséges – mondta Kóbor György.
Kifejtette, elkezdték a fejlesztési tervek kidolgozását, elvi koncepcionális döntések már születtek. Egy 500 megawattos gázüzemű blokkban gondolkodnak, a Geosol által már működtetett infrastruktúrával pedig hulladékhasznosító villamos berendezésben is. A rekultiváció kapcsán napelemparkokat terveznek, míg a lignit készletek alternatív felhasználásaként tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzemet hoznának létre azzal a céllal, hogy ha beválik, és lesz forrás is, még többet fejlesszenek. Egyelőre ez a négy elem biztos.
Kóbor György az idei bányásznapon adott interjút portálunknak Fotó: Czímer Tamás / Heves Megyei Hírlap
– A tiszta szén esetében különböző technológiák léteznek, de ezek egyelőre gazdasági értelemben még nem létező projektek. Jellemzőjük, hogy csak támogatásból lehet őket megvalósítani. Arra számítunk, hogy akár száz százalékos támogatásban is részesülhetünk az újdonság okán. Ha igaz, és ki tudjuk próbálni, mennyire életképes a technológia, később, ahogyan fejlődik, piacképes, bankképes beruházásokat is lehet ennek alapján létrehozni. A tiszta szén üzemet alapvetően Visontán tervezzük, de ezek moduláris egységek, ha a visontai megvalósul, később akár Bükkábrányban is lehet – magyarázta Kóbor György.
A lehetséges forrásokról elmondta, az Európai Unió a szenes átállásban számos forrást mobilizál, a szén-dioxid kvóta ellenében lehet támogatást igénybe venni. Jöhet pénz a modernizációs alapból, apellálhatnak a lignitfillérre, ami a bányarekultivációhoz kapcsolódik. A Heves-borsodi régió a LIFE programban is sikeresen szerepelt, és abban is bíznak, hogy a koronavírus utáni újraindítási alapból is forráshoz tudnak jutni.
Az igazgatósági elnök a szénerőműveket sújtó szén-dioxid kvóta árakkal kapcsolatban elmondta, sajnos az árak emelkedő trendet mutatnak ahhoz képest, amit a 2021-es üzleti tervben szerepeltettek. Ez szerinte nem véletlen, az a szerepe, hogy a szenes technológiát kiszorítsák a piacról. A trendnek nincs feltétlenül fundamentuma, inkább politikai akaratok fűtik. Reméli, korrigál majd az ár.
Megnyugodtak a bányászok mindkét telephelyen
Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója elmondta, mindenki örül a kétbányás működés folytatásának. Mindkét telephelyen nagy várakozás volt munkavállalók a részéről a tulajdonosváltást követő időszakban. Bükkábrányban 450-460 ember nyugodhatott meg munkahelye felől. A bükkábrányi beruházások most kifejezetten a napi tevékenység 2025-ig való folytatásához szükséges fejlesztéseket jelentik, illetve az új technológiákhoz kapcsolódóakat, amilyen a fotovoltaikus erőmű. A 2025 utáni időszakra vonatkozó tervek szakértői fázisban vannak. A 20 megawattos bükkábrányi naperőmű a visontaihoz képest már picivel jobb hatásfokú, és a következőknek is van helyük. A két lignitbánya 6 millió tonna feletti mennyiségű szenet szállít az erőműbe, ennek 55-60 százalékát továbbra is Bükkábrány adja.
