13 ember halt meg közlekedési balesetben Hevesben az első félévben

A baleseti adatokról Soltész Bálint, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivőjével beszélgettünk a Heol-podcast következő adásában. Elmondta: a vizsgált időszakban a halálos közúti közlekedési balesetek száma 9 százalékkal (11-ről 12-re) növekedett, a súlyos sérüléssel járó esetek száma 15,5 százalékkal  (71-ről 60-ra), a könnyű kimenetelű esetek száma pedig 11,4 százalékkal (158-ról 140-re) csökkent.

Pozitív változás a statisztikában, hogy a vármegye közútjain 32-vel kevesebb ember szenvedett valamilyen sérülést ( 309), mint  a 2022-es év azonos időszakában. A közúti közlekedési balesetben elhunytak száma viszont nem változott (13), a súlyos sérülést szenvedők száma 9 százalékkal (88-ról 80-ra), a könnyű sérültek száma pedig 10százalékkal  (240-ről 216-ra) mérséklődött.

Soltész Bálint felhívta a figyelmet, hogy azok közül akik megsérültek a karambolokban 64-en, a balesetezők 20 százaléka nem használta a biztonsági övet. Közülük lakott területen kívül járművezetőként 16-an nem kapcsolták be az övet egyikük életét vesztette öten súlyos kilencen könnyű sérülést szenvedtek. Első utasként nyolcan nem kapcsoltak övet, s egyikük szintén meghalt, hárman súlyosan, négyen könnyebben sérültek.  Hátsó utasként 18-an voltak ilyen módon gondatlanok. Egyikük sajnos nem élte túl az ütközést, öten pedig súlyos sérüléssel, 12-en pedig könnyebbel kerültek ki a balesetből. Lakott területen belül sofőrként heten felejtettek el övet kapcsolni, s hárman közülük súlyosan meg is sérültek az elszenvedett karambolban, négy öv nélkül vezető sofőr könnyebben sérült. Első illetve hátsó utasként 6-6 ember nem élt a biztonsági öv nyújtotta védelemmel, s ennek következtében 1-1 utas súlyosan, 5-5 pedig könnyebben sérült. Különösen megdöbbentő, hogy akadt olyan autós, aki nem használt gyermekbiztonsági rendszer t, így sérülésnek tette ki a kocsiban utazó gyereket.

Valamivel kevesebb ittas, balesetező sofőrt csíptek el az első hat hónapban, mint egy évvel korábban, amikor 19 ilyen esetet jegyeztek fel, az idén 15-en gondolták úgy, nem számít az a pár pohár alkohol, tudnak ők attól vezetni. Nem lett igazuk. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban minden 14. sérüléses balesetnél ittas volt az okozó, azaz az ittas balesetek összbaleseteken belüli aránya 7,07 százalék volt. Ezen balesetek mindegyikét személygépkocsi-vezető idézte elő. Az ittas balesetek közül két eset kedden, egy szerdán, egy csütörtökön, négy pedig pénteken, három szombaton, négy pedig vasárnap történt. Délelőtt kettő, délután hat, este négy, éjszaka kettő, hajnalban pdig egy ilyen baleset történt. Az alkoholos állapotban okozott balesetek közül 8  lakott területen kívül, 7 pedig lakott területen belül történt.

Soltész Bálint szavai szerint a vizsgált időszakban is a sebesség helytelen megválasztása áll a képzeletbeli dobogó felső fokán (80 eset), ha balesetek okát vizsgáljuk. A második legjellemzőbb baleseti ok az elsőbbségi szabályok megszegése (22 eset), majd a követési távolság be nem tartása (14 eset) és a gyalogos szabályok megsértése (13 eset). Ezt követi a  szabálytalan kanyarodás (10), az előzési szabályok be nem tartása (8 eset), a figyelmetlenség (29 eset, melyből 6 eset a rosszullét, 7 eset az elalvás vezetés közben, 15 eset a figyelmetlen, gondatlan vezetés, 1 eset járművezető egyéb hibája), az egyéb ok kategória (33 eset, melyből 15 eset a járművezető egyéb hibája, 2 eset a szabálytalan kikerülés, 4 eset a szabálytalan hátramenet, 7 eset az egyenes irányba haladó jármű forgalmának akadályozása, 1 eset utasok hibája, 2 eset sorompó illetve fénysorompó jelzésére nem állt meg, 1 eset a vadon élő állat az úttesten, 1 eset jármű kivilágításának elmulasztása), valamint a műszaki hiba (3 eset).

A vizsgált időszakban a legtöbb közúti közlekedési baleset továbbra is a személygépkocsi-vezetők szabálytalansága miatt következett be (146 eset). Az autósok mellett a kerékpárosok (17 eset), a tehergépjármű-vezetők (15 eset), a gyalogosok (13 eset), a motorosok (10 eset), a segédmotorosok (8 eset), az autóbuszvezetők (1 eset), az utasok (1 eset) és az állatok (1 eset) okoztak balesetet a vizsgált időszakban.  

A gyalogos baleseteket külön elemezve megállapítható, hogy a vizsgált időszakban 19 olyan személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt (3 halálos 6 súlyos és 10 könnyű), amelyben érintett volt a gyalogos. Ebből 13 esetben gyalogos volt az okozó (5 eset vigyázatlan úttestre lépés, 6 eset gyalogos egyéb hibája, 1 eset álló jármű vagy oszlop előtt való áthaladás. 1 eset zavaró magatartás az úttesten történő átkelés közben), 6 esetben pedig vétlen félként sérült meg a gyalogos. A vétlen gyalogosok esetében megállapítható, hogy a sérelmükre okozott balesetek közül 1 eset a kanyarodási szabályok megszegése, 2 eset elsőbbségi jog meg nem adása (kijelölt gyalogos-átkelőhely), valamint 3 eset szabálytalan hátramenet miatt történt. Ezen esetek közül 6 eset lakott területen kívül és 13 eset lakott területen belül (melyből 5 eset Eger belterületén) következett be.

A vizsgált időszakban 26 olyan személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetet (7 eset súlyos, 19 eset könnyű) regisztráltunk, amelyben érintett volt kerékpáros (17 esetben okozóként, 9 esetben vétlenként). A kerékpáros balesetek közül 23 eset lakott területen belül (ebből 9 eset Egerben) illetve 3 eset lakott területen kívül történt. A kerékpárosok által okozott esetek közül 2 eset a szabálytalan kikerülés, 5 eset a sebesség hibás megválasztása, 3 eset pedig a figyelmetlen, gondatlan vezetés, 1 eset az elsőbbségi jog meg nem adása, 1 eset műszaki hiba, 1 eset szabálytalan előzés, 1 eset szabálytalan kanyarodás, 1 eset kivilágítás elmulasztása, 2 eset a járművezető egyéb hibája miatt következett be.

A közúti közlekedési balesetek bekövetkezésének időpontját tekintve a legtöbb a délutáni időszakban történt (92). Ezt követik a délelőtti (50) és az esti (39), az éjszakai (16) és a reggeli (15) balesetek.

A balesetek bekövetkezésének helyeit vizsgálva megállapítható, hogy a balesetek közül 103 eset lakott területen, míg 109 eset lakott területen kívül történt.

A lakott területen kívüli esetek közül 25 az M3-as autópálya Heves vármegyei szakaszán,  egy az M25-ös úton, 11-11 eset a 25-ös, illetve a 24-es főúton, 6 a 21-es, 12 a 3-as számú, 2 eset a 33-as , egy pedig a 31-es főúton történt. Egy baleset volt a 253-as számú úton, 34 eset egyéb négyszámjegyű úton, 5 eset ötszámjegyű úton történt.

– Az M3-as autópálya a legnagyobb forgalmú útszakaszunk. A vizsgált időszakban 25 (2 halálos, 6 súlyos és 17 könnyű) sérüléses baleset történt, melyek során 42 fő (2 hő halálosan, 12 fő súlyosan és 28 fő könnyen) szenvedett sérüléseket – emelte ki a sajtószóvivő.

A legtöbb baleset Eger belterületén (33), Hatvanban (14 ), Gyöngyösön (13 ) következett be. A településeken konkrét gócpont azonban nem fedezhető fel a rendőrségi statisztika adatai alapján.

Ha a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén működő rendőrkapitányságok  illetékességi területét nézzük, kiderül a vizsgált időszakban az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén 84 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ami 18,3 százalékos emelkedést jelent a 2022-es év első félévéhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a halálos közúti közlekedési balesetek száma nem változott, 50 százalékkal (2-ről 1-re) csökkent a súlyos sérüléssel járó esetek száma, 12,5 százalékkal (24-ről 27-re), a könnyű kimenetelű esetek száma pedig 24,4 százalékkal (45-ről 56-ra) nőtt. A vizsgált időszakban 75 százalékkal (4-ről 7-re) emelkedett az alkoholos állapotban előidézett, személyi sérüléssel járó káresemények száma. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban minden 12. sérüléses balesetnél ittas volt az okozó, azaz az ittas balesetek összbaleseten belüli aránya 8,3 százalék volt.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság illetékességi területén a vizsgált időszakban 41 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ami 32,78 százalékos csökkenést jelent a 2022-es év azonos időszakához képest. A vizsgált időszakban a halálos közúti közlekedési balesetek száma 4-ről 5-re nőtt, a súlyos sérüléssel járó esetek száma 45 %-kal (20-ról 11-re), míg a könnyű kimenetelű esetek száma 32,4 százalékkal (37-ről 25-re) csökkent. Az alkoholos állapotban előidézett, személyi sérüléssel járó káresemények száma nem változott (4 eset volt). Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban minden 10,25. sérüléses balesetnél ittas volt az okozó, azaz az ittas balesetek összbaleseten belüli aránya 9,75 százalék  volt.

A Hatvani Rendőrkapitányság illetékességi területén a vizsgált időszakban 46 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ami 17,85 százalékos csökkenést jelent. A vizsgált időszakban a halálos közúti közlekedési balesetek száma 66,6 százalékkal (3-ról 1-re), a súlyos sérüléssel járó esetek száma 18,75 százalékkal (16-ról 13-ra), a könnyű kimenetelű esetek száma 13,5 százalékkal (37-ről 32-re) redukálódott. A vizsgált időszakban 50 %-kal (6-ről 3-ra) mérséklődött az alkoholos állapotban előidézett, személyi sérüléssel járó káresemények száma. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban minden 15,3. sérüléses balesetnél ittas volt az okozó, azaz az ittas balesetek összbaleseten belüli aránya 6,52 százalék  volt.

A Hevesi Rendőrkapitányság illetékességi területén a vizsgált időszakban 12 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ami 47,8százalékos csökkenést jelent a 2022-es év első félévéhez képest. A vizsgált időszakban a halálos közúti közlekedési baleset nem történt, a súlyos sérüléssel járó esetek száma nem változott (3 eset volt), a könnyű kimenetelű esetek száma 50százalékkal (18-ról 9-re) redukálódott. A vizsgált időszakban ezen a területen ittas baleset nem volt.

A Füzesabonyi Rendőrkapitányság illetékességi területén a vizsgált időszakban 29 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ami megegyezik a tavalyi év azonos időszakának adatával. A vizsgált időszakban a halálos közúti közlekedési balesetek száma 0-ról 5-re nőtt, a súlyos sérüléssel járó esetek száma 25 százalékkal (8-ról 6-ra), a könnyű kimenetelű esetek száma 14,28 százalékkal (21-ről 18-ra) csökkent. A vizsgált időszakban 50%-kal (2-ről 1-re) csökkent az alkoholos állapotban előidézett, személyi sérüléssel járó káresemények száma. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban minden 29. sérüléses balesetnél ittas volt az okozó, azaz az ittas balesetek összbaleseten belüli aránya 3,44 százalék volt. 

Podcast-csatornánkat az Apple-termékeiden bárhova magaddal viheted. Kövess minket ott, vagy a Spotify-on!