Földrengés: mintha egy Gripen húzott volna el a házak fölött Felsőtárkányban

Kedd este nyolc óra előtt nem sokkal remegett meg a föld Felsőtárkány és Bélapátfalva között a Bükkben. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján egyezményes helyi idő szerint 19 óra 54 percre datálnak egy 2.7 magnitúdójú rengést. Egy helyi nő, aki kérte, hogy nevét ne írjuk le azt mondta, a kedd esti földrengést Felsőtárkányban szinte mindenki érezte. A furcsa morajló hangtól és a rezgésről először azt hitték robbanás, egymást kérdezgették a szomszédok, hogy mi történt.

– Tulajdonképpen egy pillanat volt az egész. A kanapé elkezdett mozogni alattam, előre-hátra csúszkált a parkettán. Mindehhez furcsa morajló hang társult. Én lefagytam és nagyon megijedtem, azt hittem felrobbant valami a közelben és még történni fog valami borzalmas, de a lányom azonnal rávágta, hogy ez földrengés volt. Néhány tíz perc múlva tudtuk meg, hogy valóban az volt, és nem is olyan gyenge – mesélte az élményről.

A kedd esti erősebb földrengést több helyen is kisebb, 1-es magnitúdó közeli rengések követték még akkor, illetve szerda hajnalban és délelőtt is. Információink szerint Makláron délelőtt fél 10-kor robbanásszerű hangot hallottak az egész településen. Az obszervatórium szerint ekkoriban Bükkzsérc és Cserépfalu mellett voltak kisebb, 1-es erősségű rengések.

Dacára annak, hogy a földrengéshez a legközelebb Bélapátfalva és Szilvásvárad volt (előbbitől négy kilométerre volt az epicentrum), ezen a két településen nem figyeltek föl a földmozgásra. Pedig Szilvásváradon a Szalajka-völgy bejáratánál 1-es erősségű utórengést is mértek.

A bélapátfalvi főtéren megkérdeztünk néhány helybélit, mit tapasztaltak. Kovács Ervin reggel az interneten olvasott a rengésről. Mint mondta, régebben is volt erre hasonló, azt az akkor még működő cementgyárban érezték. Kifejtette, a kőbányában egykor végrehajtott robbantások nem voltak olyan nagy mozgató erejűek.

- Utólag gondolkozom, valami leesett a polcról este, ráesett a konyhapultra, akkor még nem gondoltam semmire. Most, hogy mondják, lehet, hogy azért volt – mondta Süle Lászlóné. Erre beszélgető partnere, Gárdosiné is megemlítette, hogy nála a lambéria tetejére tett kosár került a földre, de úgy gondolta, hogy azért, mert biztosan nagyon becsapta az ajtót.

Sebők László visszaemlékezése szerint 1975–ben, vagy 1976-ban volt nagyobb földrengés Bélapátfalván, amit érezni lehetett.

- Akkor olyan volt, mintha egy harckocsi nekiment volna a házfalnak. Akkor a csillár mozgott, megrepedt a fal, nagyon erős volt. Kiszaladtam és szóltam a családnak is, néztük, hogy egy nagy autó nem-e ment neki valaminek. Nagyon mély, dübörgő hanggal járt és a föld is megmozdult. Én nem éreztem azóta földrengést, a keddit sem - idézte föl Sebők László.

Felsőtárkánynak inkább a tó felőli részén lehetett érzékelni a földmozgást. Az ott élő Csilla is kijött a házból és a szomszédjait kérdezte, érezte-e. Ő arra gyanakodott először, hogy a kazán robbant föl. Mint mondta, olyan hangot hallott, mint amikor egy teherautóról leborul a fa. Szomszédja is elmondta, otthon ültek és azt hitték, a pincében ledőlt a felpakolt fa. Rövid ideig dübörgő hangot hallottak. Egy másik szomszéd nem érezte a rengést, mert állt a konyhában, de a férje ült és ő hívta föl rá a figyelmét. Együtt beszélgettek aztán az utcán, mi is történhetett, arra jutottak, biztosan földrengés lehetett.

- Filmet néztünk éppen, amikor nem sokáig, de érződött, hogy remegett az épület. Édesanyám kérdezte, mi volt ez, mire én azt válaszoltam, biztosan földrengés. Máskor nem tapasztaltam még hasonlót, nem ijedtem meg, mert nem sokáig tartott szerencsére – emlékezett vissza Juhász Attila.

Kupihárné Kati néni utoljára gyerekkorában élt át földrengést Dunaharasztiban, akkor náluk zörögtek a bútorok, de az már régen volt.

- Most arra lettem figyelmes, hogy olyasmi hang volt, mint amikor a Gripenek repülnek, ilyen morgást hallottam. Kijöttem az ajtón, kinéztem jobbra-balra, nem láttam semmit. Érdekes volt, robajnak tűnt, de eszembe sem jutott, hogy földrengés van. Ma reggel az orvosnál hallottam, hogy földrengés volt, ez téma most a faluban. Érdekes volt, ez egy olyan hegyvidék, ahol életemben nem hallottam, hogy reng a föld - mondta a asszony.

Néhány utcával odébb, Szabó Lajosné éppen tévézett, amikor megmozdult alatta az ágy.

- Először azt hittem, hogy a szomszédba jött kocsi, de nem. Reggel mondták a szomszédok, hogy földrengés volt.  Nem éreztem sosem hasonlót, nem volt félelmetes, csak furcsa volt, hogy megmozdult az ágy – mondta Szabó Lajosné.

A közösségi oldalakon a cserépfalviak és a bükkzsérciek is hasonló élményekről számoltak be, ki az ablakok zörgésére, ki az ágy remegésére figyelt föl.

A földrengések észlelésével, helyük és nagyságuk meghatározásával, az ezzel kapcsolatos széleskörű kutatásokkal hazánkban a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium foglalkozik. A 2020. december 29-i horvátországi 6,4-es magnitúdójú földrengésre, valamint az ahhoz kapcsolódó, igen erős elő- és utórengésekre egész Magyarország felfigyelt, s ehhez kapcsolódva az obszervatórium közleményben írta meg: hazánkban is reális veszély a földrengés. Mint írják, a kutatási eredmények alapján az várható, hogy egy Magyarországon lakó ember élete során jó eséllyel tapasztal érzékelhető földrengéshullámokat.

„Magyarország és környezetének földrengés veszélyeztetettsége valós. A térségben bárhol előfordulhat földrengés; és akár súlyos következményekkel járó szeizmikus esemény eshetőségét sem lehet kizárni. A földrengések oka a térség aktív geológiai fejlődése. A Kárpát-medence (földtani szempontból a Pannonmedence) valamint a környező hegyláncok mozgása, gyűrődése mind a mai napig tart. A földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európaiplatform között. A veszélyeztetettség egyértelműen kisebb, mint pl. a Csendes-óceán körüli térségé, de a decemberi horvátországi földrengéshez hasonló magnitúdójú és hatású rengés Magyarországon is előfordulhat.” – írták 2021 elején.

Felidézték, 1763-ban Komárom, 1834-ben a magyar-román határ közelében található Érmellék térségét sújtotta hasonló katasztrófa. A huszadik század folyamán 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, 1985-ben pedig Berhidán 4,9-es magnitúdójú, jelentősebb károkat okozó földrengés.

„Az ismert földrengések statisztikai vizsgálata alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések hazánkban átlagosan 40-50 évente várhatóak. Mit tegyünk, ha földrengést érzékelünk? Röviden: épületen belül fedezékbe bújni, szabadtéren eltávolodni az építményektől. A fedezék lehet stabil asztal, ágy, ajtókeret. Ezek hiányában a szoba sarka, ahol inkább elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre. Szabadtéren távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Csak így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, tetőcserép, kéménydarabok okozta súlyos sérüléseket. A földrengések hatásának súlyos következményei lehetnek akkor is, ha maga a földrengés távolabb történt. A horvátországi földrengés nyomán csak Magyarországon milliárdos nagyságrendű kárigényt regisztráltak. Ennél sokkal súlyosabb károk keletkezhetnek már akár egy kisebb földrengés esetén is, ha az sűrűn lakott területen, illetve ha kritikus infrastrukturális létesítmények közelében következik be.”– hívták fel a figyelmet. A földrengések kutatását, és az ebből eredő talajmozgások intenzitásának a meghatározását a lakosság is hatékonyan segítheti azzal, hogy a veszély elmúltával megosztja az észlelt földrengéssel kapcsolatos megfigyeléseit, tapasztalatait a kutatásokat végző szeizmológusokkal és az obszervatóriummal. Ezt egy interneten elérhető kérdőív kitöltésével bárki megteheti.

(Főoldali képünk illusztráció Fotó: Shutterstock)