– Asztorlógust kerestem, az interneten találtam rá Szilárdra – mesél Violetta a már két éve tartó kapcsolatuk kezdetéről. A nyarat most is Székelyföldön töltötte, Szilárdéknál. Szeptember elejére volt kiírva szülni, úgy tervezte, addigra hazautazik. Ám a baba egy hónappal korábban érkezett, így Csíkszeredában született. Kettős állampolgár lett – időközben édesapja és féltestvérei is letették a magyar állampolgári esküt –, a román papírjait azonnal megkapta. A magyar hivatalokkal azonban meggyűlt a család baja.
Legnagyobb vágyuk az, hogy az iratok körüli hercehurca lezárultával végre valahára már az összeköltözést tervezhessék meg. Fotó: Lénárt Márton
– Augusztus végén a csíkszeredai magyar konzulátuson igényeltük Ividő magyar anyakönyvét és útlevelét. Minél hamarabb haza szerettem volna jönni Magyarországra, hogy igényelhessem a támogatásokat – meséli Violetta. – Sokáig nem kaptunk választ. Október első felében levelet írtunk Budapestre, a Magyar Külügyminisztériumnak. A válaszlevélben Ividő családnevének megerősítését kérték. A csíkszeredai konzulátus végül ideiglenes útlevelet intézett Ividő számára, így november 2-án hazajöttünk Szihalomra.
Itt Violetta elment a Polgármesteri Hivatalba Ividő iratait intézni, de mivel még nem volt meg a kislány magyar anyakönyve, nem tehettek semmit. November közepén újból levelet küldött a Külügyminisztériumnak és végül december elején megkapta a magyar anyakönyvet és a kislány útlevelét.
– Ismét az önkormányzathoz fordultam a lakcímkártyáért – folytatja Violetta. – Ekkor derült ki, hogy egy fontos mozzanatról nem tudok: a nyilvántartásba vételről, amely nem történt meg. Ez érthetetlen volt, hiszen az anyakönyvön november 24-i dátum állt. Hogy lehet, hogy a gyermek még december 13-án sem volt a „rendszerben”? Az önkormányzatnál azt mondták, a Belügyminisztérium anyakönyvi osztályán kell nyilvántartásba venni a kislányomat, ott meg úgy tájékoztattak, ezt nem ők intézik. A hivatal egyik szakembere végül telefonált a füzesabonyi okmányirodának és nyilvántartásba vették Ividőt, majd megkaptuk a lakcímkártyáját.
Az édesanya ezután fordulhatott az Államkincstárhoz a neki járó állami támogatásokért. Újabb egy hónap elbírálási idő következett.
– Pár nappal a határidő lejárta előtt az ügyfélszolgálaton egy kedves hölgy megsürgette az ügyet. Két nap múlva pedig felhívott, hogy megtörténtek az átutalások – fejezi be Violetta.
Violetta 3 havi GYES-t, családi pótlékot és anyasági támogatást kapott, ebből két hónap visszamenőleg jár. A törvény szerint ennél korábbra nem kaphat pénzt, így, „hála” a bürokráciának, az elveszett.
– A magyar hivatalok azt tartják normálisnak, hogy kivárják a határidők végét és csak az utolsó napokban reagálnak. Ha pedig még kell valamilyen adat, kezdődik előlről a várakozás – mondja felháborodottan Szilárd. – A kieső hónapokra Romániában kaphattunk volna valamennyi támogatást, de az ügyintézés elhúzódása miatt erről is lemaradtunk.
