Akár Európa Kulturális Fővárosa is lehet a megyeszékhely 2023-ban. Az, hogy Eger elnyeri-e címet, azon a kulturális és közösségi stratégián is múlhat, amelynek kialakításán most is dolgoznak. A koncepcióról tartottak szakmai fórumot csütörtökön a városházán.
Szakmai fórumot tartott csütörtökön az önkormányzat az egri kulturális koncepció megalkotása, s az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” pályázat kapcsán. A városháza üvegtermében a kulturális szakterület ismert alakjait, intézmények vezetőit, művészeket, s több önkormányzati képviselőt Habis László köszöntötte. A polgármester szerint nem egyszerű dolog a kulturális stratégia elkészítése, s azt az összeállítást, amit a fórum előtt kiküldtek, még formálódó munkaanyagnak lehet tekinteni.
A városvezető úgy vélekedett, bár nem turisztikai, hanem kulturális koncepciót véleményeznek, mégis szükséges figyelembe venni és hasznosítani a turisztikai marketingen belül érvényesülő trendeket, különösen a márkaépítéssel (brand) kapcsolatos ismereteket és tapasztalatokat. Ami a kulturális koncepció kidolgozását illeti, felhívta a figyelmet arra, hogy két meghatározó tényezővel mindenképpen számolni kell a tervezéskor: a város ezeréves egyházi központ, illetve 250 év várakozás után egyetemi város is. Mindkettőre építeni kell a stratégia kialakításakor.
Martonné Adler Ildikó alpolgármester azt a munkafolyamatot ismertette, ami a kulturális koncepció jelenlegi tervezetéhez elvezetett. Szerinte a kívülállók számára talán hosszadalmasnak és körülményesnek tűnhet a stratégiakészítés, de egy ilyen munka, ami a 2023-as kulturális fővárosi pályázat alapja is, a lehető legszélesebb nyilvánosságot és közreműködést igényli. Ezért is hívták össze a kezdetén a művészeti és kulturális intézmények jeles képviselőit, vezetőit egy közös gondolkodásra, ami alapján összeállt egy munkaanyag. Ez a dokumentum a címében és tartalmában nem csupán kulturális, hanem közösségi tartalmat is tükröz. Nem véletlenül, hiszen a közösségépítésnek egyre nagyobb szerepet kell szánni. Martonné Adler Ildikó arról is szólt, hogy a „lezárt” első fejezet után a második már egy cselekvési tervet is jelent.
A készülő kulturális és közösségfejlesztési stratégia – amit az „Eger a minőség városa” szlogennel illettek – fontosabb tartalmi elemeit Protovinné Zsilinszky Erzsébet, mutatta be. A városháza titkársági csoportjának szakmai főtanácsadója beszélt a fő fejlesztési szükségletekről, amelyek a helyi kulturális élet innovációját, közösségépítést, a fiataloknak a közösségi életbe való szélesebb körű bevonását, számukra hosszú távú jövőkép, erősödő identitás felmutatását jelentik.
A koncepció megvalósításának lehetséges erőforrásairól Varga Tünde Orsolya adott tájékoztatást. Az alpolgármesteri referens szavaiból kiderült: jellemzően pályázati pénzekre lehet számítani, amelyeknek a nagyobbik része a TOP 6-os uniós program kereteiből érhető el. Ezek a források használhatók fontos épületek, létesítmények – a könyvtár, a valamikori HEMO, az extrém sportközpont, a Gárdonyi Kert, vagy a Zsinagóga Galéria – megújítására. Az intézményi kulturális tevékenységeket viszont különálló pályázati csomagból finanszírozhatják. Ezeket a város kilenc intézménye meg is célozta, s elnyerés esetén 270 millió forintos összpályázati összeggel lehetne számolni. Az alpolgármesteri referens szerint pályázatokból lenne finanszírozható a jövőben a fenntarthatóság is.
Vélemények, javaslatok széles körből
A koncepció előkészítése során széles körben kértek javaslatokat. A beérkezett észrevételek közül szemezgettünk. Arra a kérdésre például, hogy kell-e Egerben kulturális központ, a választ adók többsége igennel válaszolt. A Forrás épülete a későbbiekben nevelési központként is funkcionálhatna – vetették fel. A volt 3-as iskola épületét többen kézműves háznak szánnák. Más ötlet az épületről: legyen a bábszínházé a pinceszínházzal együtt. A Gárdonyi Kert – további átalakításokkal – művészeti foglalkozásoknak adhatna fedett helyet. Megoldandó kérdés a színház professzionális elhelyezése egy másik javaslat szerint.
